Cikksorozatunk első részében feltártuk, hogy a budapesti éjszakai élet válságát mély, rendszerszintű problémák okozzák: a stratégiai tervezés hiánya, a fejlesztői szemlélet háttérbe szorulása, a kínálat egyoldalú földrajzi koncentrációja és az ad hoc, korlátozó jellegű szabályozások mind hozzájárultak a jelenlegi helyzethez. Ebben a részben azt vizsgáljuk meg, hogy milyen eszközökkel válaszoltak más európai nagyvárosok a hasonló kihívásokra. Olyan sikeres nemzetközi példákat mutatunk be, ahol proaktív stratégiai szemlélettel és dedikált intézményekkel sikerült egy mindenki számára élhetőbb és minőségibb éjszakai gazdasági környezetet teremteni. Ezek a nemzetközi modellek értékes inspirációt nyújthatnak Budapest számára is a megújuláshoz vezető úton.
Tovább folytatódik a cikk