Az európai országok lassan emelik vissza az oktatás finanszírozását: 2023-ban a tagállamok átlagosan a GDP 4,7 százalékát fordították erre a területre, ami 806 milliárd eurót jelentett, de a ráfordítások aránya még mindig alacsonyabb, mint a 2010-es években. Magyarország a közkiadások viszonylag magas részét költötte oktatásra, ezzel az uniós átlag fölött teljesítve, de sok sebből vérzik a hazai rendszer is – derül ki az Európai Bizottság egy most kiadott jelentéséből. Brüsszel szerint az oktatás hosszú távon komoly gazdasági hozadékkal jár, minden plusz tanév átlagosan hét százalékkal növeli az egyéni jövedelmeket, miközben a demográfiai csökkenés paradox módon lehetőséget teremthet a minőségi javulásra. Az alapkészségek fejlesztése, az egyenlőtlenségek mérséklése és a munkaerőpiaci illeszkedés azonban továbbra is égető kihívás.
Tovább folytatódik a cikk