Az elmúlt időszakban precedensértékű döntések születtek Magyarországon: lengyel politikusok kaptak politikai menedékjogot egy másik EU-tagállamban. Az ügy nemcsak a lengyel–magyar kétoldalú kapcsolatokat terhelte meg, hanem az Európai Unió jogrendjének egyik alapelvét, a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat is próbára tette. Az Európai Bizottság értékelésében arra utal, jogilag védhetőbb lenne, ha egy magyar Lengyelországban kérne menedékjogot.
Tovább folytatódik a cikk