Csak a bolgár minimálbért előzte meg az idei első félévben a magyar minimálbér. Ugyanakkor a négy év alatt elért bő 70 százalékos emelkedés egész jó helyet ér a rangsorban. Így néz ki a minimálbér-helyzet csinos kis grafikonon.
Pénteken megkezdődik a hitelminősítések idei második felülvizsgálati köre.
Elvitelre – a podcast, amelyben a hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. A héten: anyagi jólét és patrióta amazonok.
Tömeges halpusztulás borzolja a kedélyeket a Sárszentmihályi-tározón: több száz kiló süllő, csuka, balin és keszeg, és később 300 amur teteme sodródott a partra az elmúlt napokban.
A HII amerikai hajóépítő vállalat bemutatta a Romulust, egy új, mesterséges intelligenciával felszerelt, emberi személyzet nélküli hadihajót, pontosabban egész hadihajó-családot. Eddig is voltak tengeri drónok, de azok nem lépték túl a kis naszádok méretét. A haditengerészetek nagyobb autonóm fegyverek iránti igényeihez úgy látszik, hogy nagyobb hajók kellenek.
A mosógépeken látható „pillangó” jelzés sokakat megzavar. Bár a készülékek számos programot kínálnak, a legtöbbet ritkán használjuk, és gyakran fogalmunk sincs, melyik mire szolgál.
Örökre beleivódtak az elménkbe a rettenet képei: 2010. október 4-én átszakadt az Ajkai Timföldgyár vörösiszap-tározója, a mérgező anyagok halálosan kígyózó „láva” formájában öntötték el a környező településeket. A zagy Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely utcáin hömpölygött, betört a házakba, tíz ember életét kioltva.
Szőlő utcai botrány, kormány felelősség, gyermekvédelem és politikai válságkezelés – ezek a kulcstémák kerültek terítékre a Klikk TV elemzőműsorában. Vendégeinkkel, Horváth Gáborral és Szakonyi Péterrel részletesen elemeztük, hogy milyen következményei lehetnek a botránynak a kormány jövőjére nézve, hogyan bukott el a válságkommunikáció, és miként vált a közbeszéd meghatározó ügyévé a pedofília és az egyházi-állami visszaélések sorozata.
Az adásban szó esik a parlamenti reakciókról, Semjén Zsolt védekezéséről, a közvélemény felháborodásáról, valamint arról, hogy milyen politikai játszmák és belső feszültségek rajzolódnak ki a háttérben. Vajon valóban magas rangú politikusokat védtek? Lehet-e ez az ügy fordulópont a magyar politikában? És miként használja ki mindezt az ellenzék?
A parlamentben Orbán Viktor újabb beszédet tartott, de a Szőlő utcai ügy és a kegyelmi botrány árnyékában ezúttal másról szólt a vita. Végre nyilvánosan is szóba került az állami gondozott gyerekek kihasználása, az ügyészség és a rendőrség bénultsága, valamint az, hogyan próbálja a kormány a pedofíliát összemosni az LMBTQ-közösséggel.
Holoda Attila energetikai szakértő és Vicsek Ferenc újságíró a KlikkTV Egyenleg című műsorában kendőzetlenül elemzik, miért nem láttunk valódi felháborodást a Fidesz és a KDNP vezetőitől, miért hallgat Semjén Zsolt, és hová tűnt az őszinte politikai felelősségvállalás. A botrány azonban jóval mélyebb: az igazságszolgáltatás szinte tehetetlen, a nyomozati anyagok eltűnnek, miközben az emberek egyre inkább érzik – ez világbotrány, amit nem lehet szőnyeg alá söpörni.
De a műsor nem áll meg itt. Gazdasági fronton is lesújtó a kép: Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke szerint ma „extrém hülyeségek” és „fiskális alkoholizmus” határozza meg a kormány gazdaságpolitikáját. A magyar államadósság elérte a 64 ezer milliárd forintot, miközben Orbánék 800 milliárdot költöttek akkumulátorgyárakra és 500 milliárdot gumipari támogatásokra – miközben a magyar kis- és középvállalkozások alig kapnak segítséget. Az adósság háromszorozódott 2010 óta, és a költségvetés hatalmas deficitet görget maga előtt.
A külpolitikai szál sem kevésbé veszélyes: a Mol és a kormány továbbra is az orosz olajhoz köti Magyarországot, hiába bizonyítja Csehország vagy Ausztria, hogy le lehet válni róla. Trump és amerikai politikusok már nyíltan figyelmeztetik a magyar vezetést: a Putyin felé mutatott lojalitás súlyos következményekkel járhat. Mégis, a kormány kommunikációja inkább takargat, mint cselekszik.
A KlikkTV Egyenleg című műsorának extra részében Palotás János közgazdász-politikus és Veres Gábor újságíró közösen tárják fel a közmédia működésének hátterét. Szó esik arról, hogyan torzítja az M1 híradó a valóságot, miként vált a közszolgálatiságnak álcázott propaganda eszközévé, és miért lehet bizonyíték egy friss kutatás arra, hogy a magyar demokrácia egyik alappillérét, a tájékoztatás szabadságát súlyosan megsértették. A beszélgetés kendőzetlenül elemzi a Fideszhez kötődő médiagépezet működését, a hírhamisítás gyakorlatait és a jövőbeni politikai elszámoltatás lehetséges forgatókönyveit.
A vendégek részletesen kitérnek a Republikon Intézet több hónapos kutatására, amely másodpercre pontosan vizsgálta a híradók megszólalásait. Az eredmény sokkoló: kormánykritikus hang alig hallatszik, az ellenzéki szereplők 80%-ban negatív színben jelennek meg, míg a kormánypárti politikusokról semmilyen rossz hír nem kerül képernyőre. Ez a „nulla hibapont” önmagában bizonyítja, hogy a közmédia propaganda-csatornaként működik.
A műsorban felvetődik, hogy jogilag is megáll a hírhamisítók elbocsátása, sőt: az elszámoltatás egyik alappillére lehet. A beszélgetés nyíltan fogalmaz: aki a propaganda szolgálatába állt, az alkalmatlan közszolgálati feladatok ellátására. A téma rámutat arra is, hogy a média fölötti kontroll nem csupán politikai, hanem társadalmi felelősség is.