Rémisztő pillanatokon van túl Curtis és a szerelme, Barnai Judit. Az Ázsia Expressz forgatásán baleset érte a rappert stoppolás közben. Bár Curtis fájlalta a vállát és a karját is, inkább a feladat megoldására szeretett volna koncentrálni, miközben a szerelme arról győzködte, nem ér annyit a játék, hogy baja essen.
Két kisteherautó karambolozott Budapest IX. kerületében. A tűzoltók megkezdték a mentést. Az érintett útszakaszon egy sávon halad a forgalom.
A KlikkTV Mélyvíz című műsorában Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész beszélt a kortárs magyar irodalom helyzetéről, a könyvpiac változásairól és a politika kultúrára gyakorolt hatásáról.
Kiemelten foglalkozott azzal, miként próbálja az állam az irodalmat saját céljaira használni. „Az a jó hír, hogy ez általában nem szokott sikerülni” – mondta. Szerinte a politikai beavatkozások hosszú távon hatástalanok: a Rákosi- vagy a Horthy-korszak hivatalos írói közül ma alig emlékszünk valakire, míg a tiltott vagy mellőzött szerzők művei fennmaradtak.
A kultúrpolitikai beavatkozások kapcsán Nyáry megemlítette a 2016–17-ben kibontakozó „kultúrharcot”, amelybe szerinte „beletört a bicskája” a kormányzatnak. A fóliázási törvényt például úgy értékelte, mint a politika eszközét, amely inkább öncenzúrát teremt, mintsem ténylegesen szabályozza a könyvpiacot.
A beszélgetésből kiderült: az állami támogatások torzíthatják a piacot, de nem döntik el, kik lesznek az irodalmi kánon részei. „Az állam oszthat díjakat, alapíthat intézeteket, de ettől még nem válik valaki jó íróvá. Az irodalom végül utat tör magának.”
Nyáry szerint a könyvpiac szerencsésebb helyzetben van más kulturális ágazatokhoz képest, mert az olvasói kereslet önálló erőt képvisel. Ugyanakkor figyelmeztetett: Magyarországon ma már többen vannak azok, akik egy év alatt egyetlen könyvet sem olvasnak, mint azok, akik igen. Ennek ellenére erős és értékes réteg maradt: „Körülbelül 800 ezer ember olvas évente 30–50 könyvet – ez Európában is kiemelkedő arány.” A problémát a köztes réteg eltűnésében látja, azokból van egyre kevesebb, akik néhány könyvet olvasnak évente. Ezt befolyásolhatja az is, hogy egyre kevesebb pénze van az embereknek.
Saját, hamarosan megjelenő könyvéről is beszámolt: a 19. századi magyar identitás kulturális gyökereit vizsgálja. „Az, hogy a puszta vagy a Balaton a nemzeti identitás része, nem volt magától értetődő – konkrét emberek találták ki. Én róluk írok majd.”
„Orbán Viktor 50 percet beszélt globális, nagypolitikai, stratégiai ügyekről – valahol a sztratoszférában röpködött –, és mindössze 12 percet szentelt Magyarországnak. Ez azért meglepő, mert közben elindult a kampány, és párhuzamosan Magyar Péter is gyűlést tartott” – fogalmazott Balázs Péter volt külügyminiszter a Klikk TV Mélyvíz című műsorában.
Az interjúban részletesen szó esett a kötcsei pikniken elhangzott miniszterelnöki beszédről, amelyben Orbán nemcsak világképet vázolt, hanem ítéleteket is hirdetett az Egyesült Államokról, Ukrajnáról és Európáról. Balázs Péter szerint bizonyos meglátások helytállóak – például a többpólusú világrend kialakulása –, ugyanakkor az Európai Unió megítélésében Orbán „kifejezetten rossz irányba megy”.
Az interjúban elhangzott: Orbán tévesen hirdette ki az európai integráció „kísérletének” végét, sőt, Ukrajna „három részre szakítását” is sajátos módon vetítette előre. „Ez még messze nincs napirenden. Orbán ez ügyben eltévedt” – hangsúlyozta Balázs Péter. Az EU jövőjével kapcsolatban úgy vélte: bár vannak gyenge pontjai az együttműködésnek, a közös piac és az intézményi összefonódás olyan szoros, hogy szétesésről nincs szó.
A beszélgetésben szó esett a német és francia belpolitikai válságokról, a szélsőjobboldali erők megerősödéséről, valamint az amerikai-orosz viszonyról is. Kína felemelkedése és az Egyesült Államokkal szembeni kihívása szintén kiemelt téma volt.
A magyar diplomácia szerepéről Balázs Péter keményen fogalmazott: „Saját szövetségi rendszeréből tört ki és átállt az orosz oldalra. Ez súlyos megsértése a magyar nemzeti érdeknek.” A volt külügyminiszter szerint mindez hosszú távon elszigetelheti Magyarországot a nyugati szövetségi rendszeren belül.
Végül bemutatta a Budapesti Városdiplomáciai Akadémia munkáját is, amely fiatalokat képez a külügyek világára. A képzés célja szerinte az, hogy pártatlan elemzéseken keresztül tanítsák meg a hallgatóknak: a diplomáciában „nagyon pontos diagnózis után kell megválasztani a terápiát”.
„A magyar gazdaság nem húz. Harmadik éve van recesszió közeli állapotban – most azon megy a vita, hogy 2025-ben 0,5 vagy 0,9 százalék lesz-e a növekedés. Az érzékelhetetlen, miközben a kormányzat azt állítja: minden rendben. Ez nem komoly.” – mondja Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár a KlikkTV Mélyvíz című műsorában.
Orbán Viktor kötcsei beszédére reagálva hangsúlyozza: amit a miniszterelnök felrajzol – Európa válságban, Magyarország pedig „különutas sikertörténet” – az egyszerűen nem stimmel az adatokkal. „A keleti nyitás óta Kína részaránya a magyar külkereskedelemben nem nőtt, hanem csökkent. Az export-import 70-80 százaléka változatlanul az Európai Unióhoz köt minket. Ha Európában baj van, az nekünk tragédia, nem ujjongásra ok.”
Bod Péter Ákos szerint a magyar állam sokkal többet költ „NER-célokra, ideológiatermelésre, sportra, kultúrára, vallásra és közmédiára”, miközben jóval kevesebbet fordít jóléti kiadásokra. „Ez nem jóléti állam, hanem inkább egy ázsiai típusú fejlesztő államra hasonlít – azzal a különbséggel, hogy nálunk nincs gyors növekedés.”
Úgy véli, a magyar gazdaság „lefojtott állapotba” került, aminek fő oka nem a háború, hanem a kormányzati döntések következménye. „A deficit mértéke szándék kérdése. Ha valaki előbb 3,7 százalékot ígér, majd 4 fölé módosítja, aztán attól is elcsúszik, az a külvilág szemében komolytalan.”
A kötcsei beszéd politikai vetületéről elmondta: Orbán belső körben fenyegetéseket fogalmazott meg, ami inkább a párton belüli fegyelmezés eszköze, nem valódi stratégia. Ugyanakkor hozzáteszi: „A politikában eltöltött évek koptatják az embert, gyengítik a bölcsességet. Ha nincs kontroll, nincs visszajelzés, akkor a hibák súlyosbodnak.”
Végül az Európai Unió jövőjére tér ki: „Az Unió változik, mélyül és bővül. Magyarország be van ékelve ebbe a közösségbe. Aki innen kipiszkálná az országot, az óriási tragédiát okozna. Józanabb ennél mindenki – legalábbis remélem.”
A közösségi média platformon keresztül a lombik-program költségét megspórolta, de most más kihívásokkal kell szembenéznie.
The post Nem ajánlja a Facebookon vásárolt spermát a nő, akinek így született gyereke first appeared on 24.hu.
Heorhij Tyihij bejelentette: hamarosan magas rangú lengyel katonai küldöttség érkezik Ukrajnába, hogy tapasztalatokat gyűjtsön az orosz drónok elleni harchoz.
A KlikkTV Mélyvíz című műsorában Balogh Judit vendégével, Murányi András kommunikációs tanácsadóval elemezte az elmúlt hetek egyik legfontosabb politikai eseményét, a kötcsei pikniket és annak kommunikációs következményeit.
Ki hogyan pozicionálta magát Kötcsén, és milyen kommunikációs fegyverekkel igyekeztek egymást gyengíteni? Murányi András szerint a Fidesz klasszikus módszerhez nyúlt: „végtelenül cinikus volt ennek az indoklása, hogy hát ők mindig nyílt lapokkal játszanak. Nem, nem játszanak mindig nyílt lapokkal, sőt, de ha már így történt, akkor a lépésük teljesen logikus volt.”
Magyar Péter ezzel szemben kármentésre kényszerült, miután a Fidesz igyekezett rásütni a progresszív adózás vádját. Murányi úgy látja, hogy most először a Tisza fennállása óta defenzívában van.
A beszélgetésben szó esik arról is, hogyan építette fel Orbán Viktor a kötcsei beszédét. „Én régen láttam ennyire energikusnak Orbán Viktort. Energikus volt… miközben inkább azt mondanám Shakespeare-t idézve: őrült beszéd, de van benne rendszer.” A záró fenyegető üzenet azonban Murányi szerint riasztó: a miniszterelnök mintha listázással figyelmeztette volna saját táborát.
A másik oldalon Magyar Péter szónoklata kevésbé hozott újdonságot, inkább ismert paneleket ismételt, miközben két új szakértőt mutatott be.
A beszélgetés során az adóvita, a nemzeti konzultáció, a magánrepülős utak, valamint a politikai kommunikáció stratégiái mind szóba kerültek. A tét nagy: vajon sikerül-e a Fidesznek először valóban fogást találnia a Tiszán, vagy Magyar Péter ismét kikerüli a csapdát?
Bár a nyár véget ért, az idei fesztiválok slágere a fiatal közönség körében a mocskos fideszezés volt, és úgy tűnik, ez ősszel is kitart. Majkának a BME-napokon tartott koncertjének végén ismét felzúdult a kormánypártot ekéző rigmus. Pedig a rapper már épp elköszönt volna.
Párizsban zavargások voltak.
The post Százezrek tüntettek Franciaországban first appeared on 24.hu.