Továbbra is megnövelt kapacitással és többletszolgáltatásokkal készül a MÁV-csoport szeptember 1-je és 21-e között a balatoni utószezonra. Az utószezoni menetrendnek megfelelően továbbra is sűrűbben indulnak a vonatok a Balaton partjára és több férőhely áll az utasok rendelkezésére, illetve változatlanul biztosítják a nyáron megszokott mennyiségű kerékpárszállítási lehetőséget is – közölte a vasúttársaság.
A meteorológiai szolgálat 9 vármegyére adott ki figyelmeztetést.
The post Mutatjuk, merre lesznek vasárnap nagy viharok first appeared on 24.hu.
Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index vasárnapi hírösszefoglalója.
A közelmúlt geopolitikai fejleményei – Oroszország Ukrajna elleni háborújától kezdve Donald Trump amerikai elnök NATO-val szembeni megnyilvánulásaiig – fokozzák az uniós csatlakozás támogatását Grönlandon, Izlandon és Norvégiában. Bár az EU északi bővítése nem egyik napról a másikra történne meg, az EU vezetőinek meg kellene kezdeniük ennek előkészítését.
Az ősz beköszöntével a Bakonyerdő Zrt. által kezelt erdőterületeken, a Bakony és a Balaton-felvidék erdeiben is megkezdődik a gímszarvasok násza, a szarvasbőgés időszaka – hívta fel a figyelmet közösségi oldalán a Bakonyerdő Zrt.
Mennyi a Nemzeti Bank vesztesége? Március végén pattant ki a botrány, amikor Varga Mihály lett a jegybank elnöke, hirtelen ÁSZ vizsgálat is indult, feljelentés tettek, a rendőrség elkezdett nyomozni, de azóta se kép, se a hang. Az érintett személyek vidámban flangálnak itthon, meg a világban, senkit be nem hívtak tanúvallomásra, gyanúsítás sem történt. Így summázta az utóbbi évtized legnagyobb feltételezett sikkasztásáról kialakított véleményét a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Zdeborsky György, a CIB Bank korábbi vezetője.
Az egykori bankár nem szívesen kommentáltra azokat ez ellenőrizhetetlen híreket, amelyek az Állami Számvevőszék által készített rendőrségi feljelentésben érintett személyekkel kapcsolatosak, de azt gondolja, hogy a botrány kirobbanása óta eltelt öt hónapban azért valaminek kellett volna történnie, ha tényleg vizsgálják az ügyet. Amit erről tudni lehet, azt a tényfeltáró újságírók derítették ki és hozták nyilvánosságra, a politikai körök részéről azóta senki sem feszegeti a felelősség kérdését. Mint kifejtette, ebben az ügyben nem az az igazi kérdés, hogy van-e, és valójában mennyi az a veszteség, amit az alapítványokba átmentett vagyon elvesztésével okoztak, hanem arra kellene választ kapni, mi tette lehetővé, hogy mindez megtörténjen?
Szóba került, hogy a visszaéléseknek a jegybanktörvénynek az a 2011-es módosítása nyitott kaput, ami elvette a tulajdonos állam képviselőjének – azaz a pénzügyminiszternek – azt a jogát, hogy diszponáljon a nemzeti bank nyeresége felett, és ezt átadta az MNB igazgatóságának. Nem tudjuk azt sem, hogy ki kezdeményezte ezt a döntést, ki volt az előterjesztő, noha ennek ismeretében könnyen kideríthető volna, kinek az érdekében állt a változtatás. A 2013 végén történt újabb törvénymódosítás már az alapítványok létrehozását is engedélyezte, sok fontos kérdésre választ kapnánk akkor is, ha kiderülne, ki volt ennek a változásnak az ellenjegyzője, és mivel indokolták a döntést?
A beszélgetésben kitértek az ország aranytartalékára is, ami egy különleges termék. Nem kötődik sem a gazdasághoz, sem a forint árfolyamához. Megtudhattuk, hogy az aranyrudakat a bank egyik titkos trezorjában nagyon szigorúan őrzik. Ha közvetlen hatása nincs is a forint árfolyamára, jelentősen befolyásolja az állami vagyon értékét, amely ugyan nem titok, de a pontos összeget még a pénzügyi szakemberek sem ismerik. Egyszer valakinek hitelesen auditálnia kellene, de ezt a kormány nem szorgalmazza.
Minden korábbi ígéret ellenére szétvagdosták a Tudományos Akadémia egykori intézeteit, méghozzá azon az alapon, hogy mi tartozik a természettudományhoz, és mi a bölcsészettudományhoz. Ma már egyre másra érkeznek az utasítások, intézkedések, amelyek áthelyezik ezeket az intézetteket, elvonva azokat a közös egykori képződményből, vázolta a korábbi MTA kutatói hálózat megszűnésének helyzetét Radnóti Sándor Széchenyi-díjas magyar esztéta, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a KilkkTV Mélyvíz című műsorában.
Az akadémia elnöke időnként szolidáris a Tudományos Akadémia tagjaival, máskor a kormánnyal, ezért nehéz követni a fejleményeket, hangzott el a beszélgetés elején. Minden korábbi ígéret ellenére, mint mindig, teljesen váratlanul, az ELTE még csak kinevezetett, de a hivatalát még el sem foglalt rektora, nyilatkozatot tett az egyetemnek felajánlott intézetek befogadására, és szinte azonnal megkezdődött az integráció előkészítése. Radnóti professzor különösen azt kifogásolja, hogy a kutatóintézeteket egyik pillanatra a másikra behelyezik az egyetemre, miközben nem teszik világossá, hogy miben változik a dolga az akadémiai, vagy egykori akadémiai kutatónak? Van-e például, vagy lesz-e előadási kötelezettsége?
Kutatóprofesszor lesz a titulusa, vagy valóságos professzor? Ezek mind olyan kérdések, amelyeket hosszú folyamatban kellene eldönteni, újra és újra megtárgyalni a nyilvánosság előtt. Ebben a bizonytalanságban az akadémia vezetősége is megszólalt és tiltakozott ez ellen, de mégsem tűnt el elég hatékonynak ez a tiltakozás.
Természetesen szóba kerültek azok a feltételezések is, hogy a döntés hátterében lehetnek mind politikai, mind anyagi megfontolások. Radnóti professzor amikor az akadémia a vagyontárgyait eladta az államnak, amely ezzel jogot kap később továbbadni azokat az egységes magyar kutatóközpontnak, pert indított az Akadémia döntése ellen. A bírósági eljárás ugyan jelenleg is folyik, de az időközben meghozott szervezeti átalakításoknak is hatása lehet a későbbi ítéletre. A politikai szál is szóba került: lehetséges-e, hogy e döntéssorozat mögött a kormányzatnak egy olyan szándéka lehet, amivel az akadémikusok körét akarják lecserélni a rendszerhez hívebb tagokra?
Addig ezt nem tartja valós veszélynek az idős professzor, amíg az akadémiai tagság megszerzésének szabályi nem változnak. Jelenleg még nagyon nehéz érdemtelenül helyett kapni az akadémikusok grémiumában, bár azt nem tagadja, hogy a kinevezéshez kellenek barátságok, kellenek támogatók az akadémián belül is, akik segítik a jelöltek ügyét. Ma még nem lehet megkerülni a formális követelményeket: meg kell írni az akadémiai doktori disszertációt, komoly tudományos produkciót kell felmutatni, és meg kell felelni bizonyos mérőszámoknak is. Amíg ezek a követelmények fennállnak, nem érzi veszélyben a tudomány tekintélyét a professzor.
A kormányülés előtt ült kamera elé Brenner Kolomán a Jobbik és Molnár Zsolt az MSZP parlamenti képviselője, akik azonban ezúttal nem pártpolitikusként, hanem mint elemzők mondták el, hogyan látják a felmerülő belpolitikai és gazdasági témákat. Azért fontos, hogy a kormányülés előtt beszélgettek, mert olyan kérdéseket is megvitattak a KlikkTV Egyenleg adásában, mint az árrésstop fenntartása és a szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentése, amelyek jelentősen befolyásolják a gazdaság helyzetét, valamint a gazdaságpolitikát. Ezekről a kormányülés volt hivatott dönteni.
„Mindezt abban a kontextusban kell nézni, hogy 8-9 hónap múlva választások lesznek, ezért azon a szemüvegen keresztül kell nézni minden gazdaságpolitikai intézkedést” – emlékeztetett Molnár Zsolt, Brenner Kolomán bólogatásával kísérve. Amiben viszont nem csak láthatóan, de hallhatóan sem értettek egyet az az árrésstop (és az árstop) kérdése, ami a szocialista képviselő szerint baloldali elképzelés, bár ők másként valósították volna meg, a Jobbik azonban azt elhibázott kommunista intézkedésnek tartja, aminek mindig megvan a böjtje. A Jobbik képviselője amúgy „sufnituningnak” nevezte a kormány most tervezett választásokra kacsingató lépéseit, amelyeket szintén az elhibázott gazdaságpolitika szépségtapaszaként használnak, de csak átmeneti eredményt hozhatnak, ha egyáltalán. Az inflációt megfelelő gazdaságpolitikával lehet megfékezni.
S hogy hogy került terítékre a régen elfelejtett vizitdíj vagy éppen a pulykapénz? Úgy, hogy erről is szó esett a fenti kontextusban. Téma volt még az elhibázott akkumulátor-gyárdömping, s persze az uniós pénzek hazahozatalának a szükségessége, bár az sem hat majd egyik napról a másikra. Ilyen gazdaságpolitikával ma már nemigen lehet megnyerni a választást, miként ma már az osztogatást sem olyan pozitívan fogadják majd, mint négy éve – hangzott el. Nem szólva a be nem váltott ígéretekről, az állandó másra mutogatásból. Kérdés, elegendő lesz-e majd az „elég volt” érzése ahhoz, hogy legyűrje a kormány széles mozgásterét kihasználó osztogatást és ígérgetést. A kormány számára jó esély lehet, ha a világpolitika a szokásosnál jobban téma lesz majd áprilisban, s erre a Fidesz rájátszhat.
Az Újpest vezetést szerzett a Szusza Ferenc Stadionban, de az MTK Budapest a második félidőben fordított, és 2–1-re nyert szombat este a labdarúgó Fizz Liga hatodik fordulójában.
Orbánt egy horvát szigeten, Magyart egy szegedi koncerten kapták le.
The post A nap legfontosabb hírei – 2025. 08. 30. first appeared on 24.hu.