266 milliárd forint tűnt el a Magyar Nemzeti Bankból – és tíz hónap alatt sem történt semmi. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója arról beszél, hogyan húzódik a Matolcsy-ügy, miért nem lett gyanúsított senki, és hogyan működik ma a politikailag fogvatartott igazságszolgáltatás. A beszélgetést Németh Péter vezeti a KlikkTV stúdiójából.
A Magyar Nemzeti Bank alapítványain keresztül százmilliárdok kerültek ki a közvagyonból, de az ügyészség és a rendőrség hallgat. Miért nem vizsgálják Varga Mihály felelősségét? Miért nem hallgatják ki Matolcsy Györgyöt és fiát? És mit jelent az, amikor egy állam már nem jogállam, hanem foglyul ejtett hatalom?
Ligeti Miklós kendőzetlenül beszél a NER belső működéséről, a büntetlenség kultúrájáról, és arról, hogy Orbán Viktor kormányzása alatt hogyan vált a büntetlenség a hatalom legnagyobb ajándékává.
Kalandos utazásból született az első magyar fényképalbum.
The post Egyedülálló képeket készített a magyar utazó first appeared on 24.hu.
A doppingolás miatt a börtönt is megjárt, olimpiai aranyaitól megfosztott Marion Jones súlyos betegséggel küzd.
The post Autoimmun betegség miatt lépni is alig tud a világ egykori leggyorsabb futónője first appeared on 24.hu.
Százharminc éve, 1895. november 10-én született a Zala vármegyei Pákán a Kossuth-díjas Öveges József piarista szerzetes, főiskolai tanár, fizikai szakíró, a magyar természettudományos ismeretterjesztés meghatározó alakja, az egész ország tanára.
Hiába fenyegetőztek hónapokon keresztül, a mezőgazdaság a következő hét évben is biztonságban lesz.
A Budai Farkasok-Budakalász összecsapás vasárnap szakadt félbe a férfi kézilabda NB I-ben.
The post Már tudható, mikor pótolják a tűz miatt félbeszakadt kézilabdameccset first appeared on 24.hu.
Az idén ők kapták a legnagyobb támogatást a kulturális és innovációs miniszter keretéből.
The post Több mint százmillió forintot kapott Hankó Balázs saját támogatási keretéből Fásy Ádám felesége és lánya idén alapított cége first appeared on 24.hu.
A magyar közélet újabb abszurd fordulata: miután a Budapest Pride a rendszerváltás óta az egyik legnagyobb tüntetéssé nőtte ki magát, most a pécsi Pride főszervezőjét is gyanúsítottként hallgatja ki a rendőrség. A Klikk TV friss műsorában Demeter Áron, az Amnesty International Magyarország kommunikációs vezetője beszélt arról, hogyan válhatott két békés emberi jogi demonstrációból büntetőeljárások tárgya — és mit üzen ez mindenkinek, aki még hisz a gyülekezés és véleménynyilvánítás szabadságában.
A beszélgetés feltárja, hogyan vált a Pride – Budapesttől Pécsig – a kormány elleni civil tiltakozás szimbólumává, miután a hatalom egyre nyíltabban próbálja korlátozni az állampolgári szabadságjogokat. Miközben a pécsi rendőrség példásan biztosította a rendezvényt, a háttérben olyan politikai nyomás körvonalazódik, amelynek célja nem más, mint elrettenteni a jövő szervezőit.
Demeter Áron elmondja: Buzás Hábel Géza, a Pécs Pride főszervezője tudta, hogy akár büntetőeljárás is indulhat ellene, mégis vállalta a felelősséget és kiállt a közösségéért. Az ő kihallgatása – akárcsak korábban Karácsony Gergelyé – nemcsak jogi, hanem szimbolikus üzenet is: „ne szervezz, mert bajod lesz.”
A műsor arról is szól, hogy a hatalom hogyan „vergődik” ahelyett, hogy belátná: a tiltás politikája megbukott. A magyar emberek nem hagyják, hogy megmondják nekik, mikor és miről tüntethetnek. A több ezres tömeg Pécsen és Budapesten egyértelmű üzenetet küldött: nem kérünk az önkényből.
Ez a beszélgetés nemcsak a Pride-ról szól, hanem arról, milyen országban élünk, és hogy mennyit ér ma Magyarországon a szabadság. A Klikk TV adása egy őszinte, nyugodt, de szenvedélyes pillanatkép a mai hatalmi logikáról, a bátorságról és a civil kiállás erejéről.
A Fidesz most épp a háború ellen gyűjt aláírást, Michl József az unokáját is beveti a siker érdekében.
The post „Hova mész, papa?” – kérdezte a kisfiú; „Kicsi unokám, aláírást gyűjteni” – felelte Tata fideszes polgármestere first appeared on 24.hu.
A vikingeket sokan bátor és szabad szellemű harcosokként, felfedezőként képzelik el, de a valóság jóval árnyaltabb. A róluk kialakult kép főként későbbi, keresztény forrásokon, legendákon és a popkultúrán alapszik, nem pedig eredeti feljegyzéseken. A legújabb kutatások szerint itt az ideje újragondolni mindazt, amit a vikingekről tudni vélünk.