Halloween közeledtével újra felbukkannak a boszorkányokról és bájitalokról szóló történetek, amelyekben gyakran olyan hátborzongató növények szerepelnek, mint a nadragulya, a mandragóra és az üröm. Ezeket a mítoszokkal és folklórral körbeszőtt növényeket régóta összekapcsolják a varázslatokkal és a boszorkánysággal. Ám a kísérteties hírnevük mögött lenyűgöző farmakológiai történelem húzódik meg, és néhány esetben még ma is van orvosi jelentőségük.
Orbán Viktor újra Moszkvához igazodik – mi áll a magyar külpolitika fordulatai mögött?
A KlikkTV Mélyvíz című adásában Szentiványi István külpolitikai szakértővel, volt államtitkárral elemezzük, mit jelent az, hogy Orbán Viktor a békemenet után azonnal „malacvágtában” Moszkvába rohan, és ott egyeztet az oroszokkal, mielőtt az EU-csúcson döntene Ukrajna támogatásáról. Hogyan lehetséges, hogy egy magyar miniszterelnök Oroszországgal konzultál, mielőtt az Európai Unióban szavazna? És vajon ez még független külpolitika, vagy már nyílt orosz befolyás?
Szentiványi szerint Orbán már nem is próbálja leplezni, hogy Putyin érdekeit szolgálja – Szijjártó Péter tizenhatodik moszkvai útja is ezt bizonyítja. Miközben a kormány a béke jelszavával kampányol, valójában Oroszország háborús érdekeit védi Brüsszelben.
Az adásban szó esik az új EU-s kémügyről, amely Magyarországot is érinti, Orbán állítólagos „jövendő szomszédunkról” szóló kijelentéséről (utalva Oroszország terjeszkedésére), valamint Trump és Putyin dicséreteiről, amelyekkel a miniszterelnök a saját híveit próbálja megerősíteni.
Szentiványi István részletesen bemutatja, hogy a békepropaganda, az orosz kapcsolat és az EU-ellenes retorika hogyan fonódik össze a magyar kormány kommunikációjában.
Kiderül, miért beszél Orbán már nem ’56-ról’, hanem csak békemenetről – és hogyan próbálja ezzel a nemzeti ünnepet kampányrendezvénnyé alakítani.
A műsor végén azt is megtudjuk, milyen háttéralkukról és területi ígéretekről suttognak Moszkva és Budapest között.
Visszatérhet-e a hatalomba Varga Judit? Lehetséges, hogy a Fidesz új kampányarca lesz – vagy éppen Magyar Péter elleni politikai fegyver?
A KlikkTV Mélyvíz című műsorában Magyar György ügyvéd elemzi Varga Judit várható szerepét, a NER stratégiai számításait, és a Magyar Péterrel való személyes, politikai és erkölcsi konfliktus hátterét.
A beszélgetésben szó esik a Pegazus-ügyről, a Sádl-ügyről, valamint a kegyelmi botrányról is — arról, hogy milyen felelősség hárulhat az egykori igazságügyi miniszterre, és hogy miként próbálhatja a hatalom „rehabilitálni” őt a közelgő 2026-os választások előtt.
Vajon egy női politikus, aki egyszer már hátat fordított a hatalomnak, visszatérhet úgy, hogy közben a volt férjével kell szembenéznie a nyilvánosság előtt? És miért lehet Varga Judit a Fidesz számára kulcsfigura a Magyar Péter-jelenség ellensúlyozásában?
Magyar György szerint ez nem más, mint egy „tesztüzemmód”: a kormány kommunikációs kísérlete, hogy felmérje, mennyire fogadná el a közvélemény Varga Judit politikai visszatérését. A beszélgetés rávilágít, hogyan működik a NER belső döntéshozatala, mit jelent valójában a „káderhiány”, és miért nincs a Fidesznek hatékony ellenszere Magyar Péterrel szemben.
A DK új országos aláírásgyűjtő akciót indít – de ez nem a Fidesz-féle „konzultáció”. A KlikkTV Mélyvíz című műsorában Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője beszél arról, miért akarják, hogy Magyarország végre csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, bevezesse az eurót, és egyértelműen kimondja: az ország helye az Európai Unióban és a NATO-ban van.
A műsor nemcsak az akció céljait tárja fel, hanem a jelenlegi kormány cinikus politikai kommunikációját is leleplezi: hogyan próbálja a hatalom a gyermekvédelmi botrányokat eltussolni, miközben „keresztény értékekről” beszél.
Gy. Németh Erzsébet elmondja, hogyan próbálja a DK napirenden tartani a Szőlő utcai gyermekotthon ügyét, miért követelik a független vizsgálóbizottság felállítását, és mit tapasztaltak, amikor bejutottak az intézetbe.
A beszélgetésben szó esik a kormány felelősségéről, a hazugságspirálról, és arról is, mit jelent ma ellenzékinek lenni egy olyan országban, ahol a közbeszédet a gyűlölet uralja.
Megtudhatjuk, hogyan dolgozik a DK 106 jelöltje a terepen, milyen programmal készülnek a következő választásra, és miért nem adják fel az európai Magyarország ügyét.
Felrobbantotta a közéletet a hír, miszerint magyar hírszerzők tevékenykedhettek az Európai Unió központjában, Brüsszelben. Az ügyben az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen személyesen beszélt Várhelyi Olivérrel, Magyarország uniós biztosával, aki tagadta, hogy bármiféle szabálytalanság történt volna. De valóban csak félreértésről van szó – vagy egy tudatosan működtetett Fidesz-közeli kémhálózatról, amely Moszkváig is elérhetett?
Ebben a részben Horváth Gábor és Szakonyi Péter elemzik, mi reális ebből a botrányból, és mit jelent, ha egy uniós tagállamot a saját szövetségesei kémkedéssel gyanúsítanak.
Szó lesz arról, hogyan próbálta a magyar hírszerzés beépíteni embereit az uniós intézményekbe, és hogy Várhelyi Olivér nagykövetként mit tudhatott a Brüsszelben dolgozó magyarok tevékenységéről.
A szakértők kitérnek arra is, hogy a lebukás hogyan történhetett meg, és miért pont most kerültek elő a dokumentumok és a tanúk – politikai véletlen, vagy Ursula von der Leyen tudatos figyelmeztetése Orbán Viktornak?
Felmerül az is, hogy az információk útja merre vezethetett: Brüsszel–Budapest–Moszkva? És mit jelent ez a mai európai biztonsági helyzetben, amikor az orosz befolyás már nemcsak katonai, hanem diplomáciai szinten is egyre erősebb?
A beszélgetésben szóba kerül K.G. Béla ügye, az orosz kapcsolatok, és az is, hogy az EU tagállamai hogyan reagálnak, ha szövetségeseik egymás ellen kémkednek.
Horváth és Szakonyi szerint nem az a kérdés, hogy mindenki kémkedik-e (mert igen), hanem az, hogy Magyarország kinek az érdekében teszi. A végén pedig azt is megtudhatjuk: vajon Ursula von der Leyen beszélgetése Várhelyivel lezárja az ügyet – vagy ez csak a kezdet?
A késő esti sorsolás után biztossá vált, hogy FTC–Paks összecsapás legfeljebb a döntőben fordulhatna elő.
Még tart az FIA vizsgálata.
The post A szervezők Liam Lawsont okolják, amiért majdnem elütött két pályabírót first appeared on 24.hu.
Lázár János Békéscsabán tartotta a 23. Lázárinfót, ahol a tömegből sokan támogatták, de a helyszínen megjelentek a kritikusai is. Egy tolószékes férfi a MÁV szolgáltatásaival volt elégedetlen, szerinte ugyanis tolókocsival sok helyen képtelenség feljutni a vonatra, illetve ott emberi körülmények között utazni. Majd a Strabag egy dolgozója tett fel kérdéseket a miniszternek, akitől nagyon kemény választ kapott. A Lázárinfó után Lázár János a Blikk kamerája elé állt.
Érdekes tanulmány jelent meg arról, hogy a hidegháborúban zajló atomrobbantások környékén több volt a potenciális ufóészlelés és az ismeretlen eredetű fényjelenség is az égen – csillagásszal jártuk körbe, hogy mire lehet ebből következtetni.
Emelkedik az Apple árfolyama a negyedéves gyorsjelentés után a zárás utáni kereskedésben. Bár az iPhone-értékesítések elmaradtak a várakozásoktól, a cégszintű bevétel és eredmény felülmúlta a konszenzust és az okostelefon-értékesítések erőteljesebb növekedését várja a menedzsment a negyedik negyedévre. Tim Cook hozzátette, hogy bár nőttek az iPhone-eladások, kínálati korlátok voltak – számolt be a Cnbc.