A mosógépeken látható „pillangó” jelzés sokakat megzavar. Bár a készülékek számos programot kínálnak, a legtöbbet ritkán használjuk, és gyakran fogalmunk sincs, melyik mire szolgál.
Örökre beleivódtak az elménkbe a rettenet képei: 2010. október 4-én átszakadt az Ajkai Timföldgyár vörösiszap-tározója, a mérgező anyagok halálosan kígyózó „láva” formájában öntötték el a környező településeket. A zagy Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely utcáin hömpölygött, betört a házakba, tíz ember életét kioltva.
Szőlő utcai botrány, kormány felelősség, gyermekvédelem és politikai válságkezelés – ezek a kulcstémák kerültek terítékre a Klikk TV elemzőműsorában. Vendégeinkkel, Horváth Gáborral és Szakonyi Péterrel részletesen elemeztük, hogy milyen következményei lehetnek a botránynak a kormány jövőjére nézve, hogyan bukott el a válságkommunikáció, és miként vált a közbeszéd meghatározó ügyévé a pedofília és az egyházi-állami visszaélések sorozata.
Az adásban szó esik a parlamenti reakciókról, Semjén Zsolt védekezéséről, a közvélemény felháborodásáról, valamint arról, hogy milyen politikai játszmák és belső feszültségek rajzolódnak ki a háttérben. Vajon valóban magas rangú politikusokat védtek? Lehet-e ez az ügy fordulópont a magyar politikában? És miként használja ki mindezt az ellenzék?
A parlamentben Orbán Viktor újabb beszédet tartott, de a Szőlő utcai ügy és a kegyelmi botrány árnyékában ezúttal másról szólt a vita. Végre nyilvánosan is szóba került az állami gondozott gyerekek kihasználása, az ügyészség és a rendőrség bénultsága, valamint az, hogyan próbálja a kormány a pedofíliát összemosni az LMBTQ-közösséggel.
Holoda Attila energetikai szakértő és Vicsek Ferenc újságíró a KlikkTV Egyenleg című műsorában kendőzetlenül elemzik, miért nem láttunk valódi felháborodást a Fidesz és a KDNP vezetőitől, miért hallgat Semjén Zsolt, és hová tűnt az őszinte politikai felelősségvállalás. A botrány azonban jóval mélyebb: az igazságszolgáltatás szinte tehetetlen, a nyomozati anyagok eltűnnek, miközben az emberek egyre inkább érzik – ez világbotrány, amit nem lehet szőnyeg alá söpörni.
De a műsor nem áll meg itt. Gazdasági fronton is lesújtó a kép: Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke szerint ma „extrém hülyeségek” és „fiskális alkoholizmus” határozza meg a kormány gazdaságpolitikáját. A magyar államadósság elérte a 64 ezer milliárd forintot, miközben Orbánék 800 milliárdot költöttek akkumulátorgyárakra és 500 milliárdot gumipari támogatásokra – miközben a magyar kis- és középvállalkozások alig kapnak segítséget. Az adósság háromszorozódott 2010 óta, és a költségvetés hatalmas deficitet görget maga előtt.
A külpolitikai szál sem kevésbé veszélyes: a Mol és a kormány továbbra is az orosz olajhoz köti Magyarországot, hiába bizonyítja Csehország vagy Ausztria, hogy le lehet válni róla. Trump és amerikai politikusok már nyíltan figyelmeztetik a magyar vezetést: a Putyin felé mutatott lojalitás súlyos következményekkel járhat. Mégis, a kormány kommunikációja inkább takargat, mint cselekszik.
A KlikkTV Egyenleg című műsorának extra részében Palotás János közgazdász-politikus és Veres Gábor újságíró közösen tárják fel a közmédia működésének hátterét. Szó esik arról, hogyan torzítja az M1 híradó a valóságot, miként vált a közszolgálatiságnak álcázott propaganda eszközévé, és miért lehet bizonyíték egy friss kutatás arra, hogy a magyar demokrácia egyik alappillérét, a tájékoztatás szabadságát súlyosan megsértették. A beszélgetés kendőzetlenül elemzi a Fideszhez kötődő médiagépezet működését, a hírhamisítás gyakorlatait és a jövőbeni politikai elszámoltatás lehetséges forgatókönyveit.
A vendégek részletesen kitérnek a Republikon Intézet több hónapos kutatására, amely másodpercre pontosan vizsgálta a híradók megszólalásait. Az eredmény sokkoló: kormánykritikus hang alig hallatszik, az ellenzéki szereplők 80%-ban negatív színben jelennek meg, míg a kormánypárti politikusokról semmilyen rossz hír nem kerül képernyőre. Ez a „nulla hibapont” önmagában bizonyítja, hogy a közmédia propaganda-csatornaként működik.
A műsorban felvetődik, hogy jogilag is megáll a hírhamisítók elbocsátása, sőt: az elszámoltatás egyik alappillére lehet. A beszélgetés nyíltan fogalmaz: aki a propaganda szolgálatába állt, az alkalmatlan közszolgálati feladatok ellátására. A téma rámutat arra is, hogy a média fölötti kontroll nem csupán politikai, hanem társadalmi felelősség is.
Orosz olaj nélkül megbénul a magyar gazdaság? A kormány szerint fizikai kényszer miatt vagyunk az orosz nyersolajhoz kötve, de mi az igazság? A KlikkTV Mélyvíz műsorában Holoda Attila energetikai szakértővel járjuk körül a magyar energiapolitika legforróbb kérdéseit: miért ragaszkodik a MOL az uráli olajhoz, hogyan működik az Adria-vezeték, mennyire igazak a kormányzati érvek a magas árakról, és kik profitálnak valójában az orosz nyersanyag-üzletekből?
Szóba kerül Paks 2 jövője is: miért csúszik a beruházás, mikor lesz valóban működőképes, és képes-e fedezni a hazai energiaigényt az akkumulátorgyárak és ipari nagyfogyasztók mellett? Holoda Attila betekintést ad abba, hogyan árazzák az olajat a világpiacon, milyen szerepet játszanak közvetítő cégek, és miért nem lesz olcsóbb a benzin attól, hogy a MOL diszkontáron jut orosz kőolajhoz.
Október 23. idén nemcsak a történelem, hanem a jövő politikai küzdelmeinek szimbóluma is lehet. A KlikkTV Egyenleg című műsorának második részében Palotás János közgazdász-politikus és Veres Gábor újságíró feszültséggel teli forgatókönyveket vázoltak fel a 2026-os választás előtt álló Magyarországról.
A beszélgetés középpontjában Orbán Viktor és Magyar Péter párhuzamosan meghirdetett október 23-i rendezvényei álltak. Vajon találkozik a két tömeg? Lesz-e provokáció? És ami ennél is súlyosabb kérdés: lesz-e egyáltalán választás? Palotás szerint „legalább nyolc jogilag előkészített út” áll a kormányfő előtt, amelyek lehetővé tennék a választások elhalasztását vagy érvénytelenné tételét – akár egy külső konfliktusra, például „ukrán provokációra” hivatkozva.
Veres Gábor ugyanakkor arra figyelmeztet: Orbán 2010 óta kizárólag a félelemkeltés eszközével tudott választást nyerni, s ma sincs más fegyvere, mint a migrációs rémkép újraélesztése. Eközben az ellenzék programokról vitatkozik, miközben a kampány kulcskérdése ennél sokkal egyszerűbb: „Orbán maradjon, vagy menjen?”
A műsorban elhangzott gondolatok nyugtalanító jövőképet festenek: a kormányfő „nem adja át a hatalmat”, a propaganda „95%-os médiadiktatúrát” épített, a társadalom pedig könnyen újra félelemkampányok foglya lehet.
Beszállhat a 4iG az Axiom Space-be. Megnyitották a Budapest-Belgrád vasútvonal teljes szerbiai szakaszát.
A kormány újabb támogatást biztosít a Neumann János Egyetem campusfejlesztésének befejezéséhez, miután kecskeméti képviselők kezdeményezték az állami pénz újraelosztását. Az egyetem korábban az MNB-alapítványhoz kölcsönadott 27,5 milliárd forintot, amelynek jelentős része egy lengyel tőzsdei befektetés miatt elveszett.
A labdarúgó-NB I 9. fordulójának péntek esti mérkőzésén az újonc Kazincbarcika fogadta az MTK-t Mezőkövesden. Meglepetésre a borsodiak rendkívül sima győzelmet arattak a fővárosi együttes ellen, Kuttor Attila csapata Kártik Bálint, Meshack Ubochioma és Martin Slogar találatainak köszönhetően 3-1-re verte ellenfelét.