Mutatjuk, mi vár a csillagjegyekre szeptember első napjaiban a heti horoszkóp szerint.
Kijut neki a nehézségekből: súlyos biciklibalesete után most ez.
The post Bőrrák miatt műteni kellett Gordon Ramsay-t first appeared on 24.hu.
Vladával – aki három éve érkezett Kelet-Ukrajnából, és a YouTube-csatornájára magyarul készít videókat – a háborúról, az ukránok és a magyarok viszonyáról, a fájó múltról, valamint a reménykeltő jövőről beszélgettünk.
The post „Ne add fel, te vagy a híd” – egy kelet-ukrajnai lány magyarul mesél életről és háborúról first appeared on 24.hu.
Hárman meghaltak és 103-an megsérültek, amikor kisiklott egy Kairóba tartó vonat Egyiptomban – közölte az ország egészségügyi minisztériuma. A vonat a Földközi-tenger partján fekvő Marsa Matruh tengerparti városból tartott szombat délután Kairóba, amikor hét kocsija leszaladt a sínekről, és két kocsi felborult – közölték a hatóságok.
Továbbra is megnövelt kapacitással és többletszolgáltatásokkal készül a MÁV-csoport szeptember 1-je és 21-e között a balatoni utószezonra. Az utószezoni menetrendnek megfelelően továbbra is sűrűbben indulnak a vonatok a Balaton partjára és több férőhely áll az utasok rendelkezésére, illetve változatlanul biztosítják a nyáron megszokott mennyiségű kerékpárszállítási lehetőséget is – közölte a vasúttársaság.
A meteorológiai szolgálat 9 vármegyére adott ki figyelmeztetést.
The post Mutatjuk, merre lesznek vasárnap nagy viharok first appeared on 24.hu.
Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index vasárnapi hírösszefoglalója.
A közelmúlt geopolitikai fejleményei – Oroszország Ukrajna elleni háborújától kezdve Donald Trump amerikai elnök NATO-val szembeni megnyilvánulásaiig – fokozzák az uniós csatlakozás támogatását Grönlandon, Izlandon és Norvégiában. Bár az EU északi bővítése nem egyik napról a másikra történne meg, az EU vezetőinek meg kellene kezdeniük ennek előkészítését.
Az ősz beköszöntével a Bakonyerdő Zrt. által kezelt erdőterületeken, a Bakony és a Balaton-felvidék erdeiben is megkezdődik a gímszarvasok násza, a szarvasbőgés időszaka – hívta fel a figyelmet közösségi oldalán a Bakonyerdő Zrt.
Mennyi a Nemzeti Bank vesztesége? Március végén pattant ki a botrány, amikor Varga Mihály lett a jegybank elnöke, hirtelen ÁSZ vizsgálat is indult, feljelentés tettek, a rendőrség elkezdett nyomozni, de azóta se kép, se a hang. Az érintett személyek vidámban flangálnak itthon, meg a világban, senkit be nem hívtak tanúvallomásra, gyanúsítás sem történt. Így summázta az utóbbi évtized legnagyobb feltételezett sikkasztásáról kialakított véleményét a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Zdeborsky György, a CIB Bank korábbi vezetője.
Az egykori bankár nem szívesen kommentáltra azokat ez ellenőrizhetetlen híreket, amelyek az Állami Számvevőszék által készített rendőrségi feljelentésben érintett személyekkel kapcsolatosak, de azt gondolja, hogy a botrány kirobbanása óta eltelt öt hónapban azért valaminek kellett volna történnie, ha tényleg vizsgálják az ügyet. Amit erről tudni lehet, azt a tényfeltáró újságírók derítették ki és hozták nyilvánosságra, a politikai körök részéről azóta senki sem feszegeti a felelősség kérdését. Mint kifejtette, ebben az ügyben nem az az igazi kérdés, hogy van-e, és valójában mennyi az a veszteség, amit az alapítványokba átmentett vagyon elvesztésével okoztak, hanem arra kellene választ kapni, mi tette lehetővé, hogy mindez megtörténjen?
Szóba került, hogy a visszaéléseknek a jegybanktörvénynek az a 2011-es módosítása nyitott kaput, ami elvette a tulajdonos állam képviselőjének – azaz a pénzügyminiszternek – azt a jogát, hogy diszponáljon a nemzeti bank nyeresége felett, és ezt átadta az MNB igazgatóságának. Nem tudjuk azt sem, hogy ki kezdeményezte ezt a döntést, ki volt az előterjesztő, noha ennek ismeretében könnyen kideríthető volna, kinek az érdekében állt a változtatás. A 2013 végén történt újabb törvénymódosítás már az alapítványok létrehozását is engedélyezte, sok fontos kérdésre választ kapnánk akkor is, ha kiderülne, ki volt ennek a változásnak az ellenjegyzője, és mivel indokolták a döntést?
A beszélgetésben kitértek az ország aranytartalékára is, ami egy különleges termék. Nem kötődik sem a gazdasághoz, sem a forint árfolyamához. Megtudhattuk, hogy az aranyrudakat a bank egyik titkos trezorjában nagyon szigorúan őrzik. Ha közvetlen hatása nincs is a forint árfolyamára, jelentősen befolyásolja az állami vagyon értékét, amely ugyan nem titok, de a pontos összeget még a pénzügyi szakemberek sem ismerik. Egyszer valakinek hitelesen auditálnia kellene, de ezt a kormány nem szorgalmazza.