Minden korábbi ígéret ellenére szétvagdosták a Tudományos Akadémia egykori intézeteit, méghozzá azon az alapon, hogy mi tartozik a természettudományhoz, és mi a bölcsészettudományhoz. Ma már egyre másra érkeznek az utasítások, intézkedések, amelyek áthelyezik ezeket az intézetteket, elvonva azokat a közös egykori képződményből, vázolta a korábbi MTA kutatói hálózat megszűnésének helyzetét Radnóti Sándor Széchenyi-díjas magyar esztéta, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a KilkkTV Mélyvíz című műsorában.
Az akadémia elnöke időnként szolidáris a Tudományos Akadémia tagjaival, máskor a kormánnyal, ezért nehéz követni a fejleményeket, hangzott el a beszélgetés elején. Minden korábbi ígéret ellenére, mint mindig, teljesen váratlanul, az ELTE még csak kinevezetett, de a hivatalát még el sem foglalt rektora, nyilatkozatot tett az egyetemnek felajánlott intézetek befogadására, és szinte azonnal megkezdődött az integráció előkészítése. Radnóti professzor különösen azt kifogásolja, hogy a kutatóintézeteket egyik pillanatra a másikra behelyezik az egyetemre, miközben nem teszik világossá, hogy miben változik a dolga az akadémiai, vagy egykori akadémiai kutatónak? Van-e például, vagy lesz-e előadási kötelezettsége?
Kutatóprofesszor lesz a titulusa, vagy valóságos professzor? Ezek mind olyan kérdések, amelyeket hosszú folyamatban kellene eldönteni, újra és újra megtárgyalni a nyilvánosság előtt. Ebben a bizonytalanságban az akadémia vezetősége is megszólalt és tiltakozott ez ellen, de mégsem tűnt el elég hatékonynak ez a tiltakozás.
Természetesen szóba kerültek azok a feltételezések is, hogy a döntés hátterében lehetnek mind politikai, mind anyagi megfontolások. Radnóti professzor amikor az akadémia a vagyontárgyait eladta az államnak, amely ezzel jogot kap később továbbadni azokat az egységes magyar kutatóközpontnak, pert indított az Akadémia döntése ellen. A bírósági eljárás ugyan jelenleg is folyik, de az időközben meghozott szervezeti átalakításoknak is hatása lehet a későbbi ítéletre. A politikai szál is szóba került: lehetséges-e, hogy e döntéssorozat mögött a kormányzatnak egy olyan szándéka lehet, amivel az akadémikusok körét akarják lecserélni a rendszerhez hívebb tagokra?
Addig ezt nem tartja valós veszélynek az idős professzor, amíg az akadémiai tagság megszerzésének szabályi nem változnak. Jelenleg még nagyon nehéz érdemtelenül helyett kapni az akadémikusok grémiumában, bár azt nem tagadja, hogy a kinevezéshez kellenek barátságok, kellenek támogatók az akadémián belül is, akik segítik a jelöltek ügyét. Ma még nem lehet megkerülni a formális követelményeket: meg kell írni az akadémiai doktori disszertációt, komoly tudományos produkciót kell felmutatni, és meg kell felelni bizonyos mérőszámoknak is. Amíg ezek a követelmények fennállnak, nem érzi veszélyben a tudomány tekintélyét a professzor.
A kormányülés előtt ült kamera elé Brenner Kolomán a Jobbik és Molnár Zsolt az MSZP parlamenti képviselője, akik azonban ezúttal nem pártpolitikusként, hanem mint elemzők mondták el, hogyan látják a felmerülő belpolitikai és gazdasági témákat. Azért fontos, hogy a kormányülés előtt beszélgettek, mert olyan kérdéseket is megvitattak a KlikkTV Egyenleg adásában, mint az árrésstop fenntartása és a szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentése, amelyek jelentősen befolyásolják a gazdaság helyzetét, valamint a gazdaságpolitikát. Ezekről a kormányülés volt hivatott dönteni.
„Mindezt abban a kontextusban kell nézni, hogy 8-9 hónap múlva választások lesznek, ezért azon a szemüvegen keresztül kell nézni minden gazdaságpolitikai intézkedést” – emlékeztetett Molnár Zsolt, Brenner Kolomán bólogatásával kísérve. Amiben viszont nem csak láthatóan, de hallhatóan sem értettek egyet az az árrésstop (és az árstop) kérdése, ami a szocialista képviselő szerint baloldali elképzelés, bár ők másként valósították volna meg, a Jobbik azonban azt elhibázott kommunista intézkedésnek tartja, aminek mindig megvan a böjtje. A Jobbik képviselője amúgy „sufnituningnak” nevezte a kormány most tervezett választásokra kacsingató lépéseit, amelyeket szintén az elhibázott gazdaságpolitika szépségtapaszaként használnak, de csak átmeneti eredményt hozhatnak, ha egyáltalán. Az inflációt megfelelő gazdaságpolitikával lehet megfékezni.
S hogy hogy került terítékre a régen elfelejtett vizitdíj vagy éppen a pulykapénz? Úgy, hogy erről is szó esett a fenti kontextusban. Téma volt még az elhibázott akkumulátor-gyárdömping, s persze az uniós pénzek hazahozatalának a szükségessége, bár az sem hat majd egyik napról a másikra. Ilyen gazdaságpolitikával ma már nemigen lehet megnyerni a választást, miként ma már az osztogatást sem olyan pozitívan fogadják majd, mint négy éve – hangzott el. Nem szólva a be nem váltott ígéretekről, az állandó másra mutogatásból. Kérdés, elegendő lesz-e majd az „elég volt” érzése ahhoz, hogy legyűrje a kormány széles mozgásterét kihasználó osztogatást és ígérgetést. A kormány számára jó esély lehet, ha a világpolitika a szokásosnál jobban téma lesz majd áprilisban, s erre a Fidesz rájátszhat.
Az Újpest vezetést szerzett a Szusza Ferenc Stadionban, de az MTK Budapest a második félidőben fordított, és 2–1-re nyert szombat este a labdarúgó Fizz Liga hatodik fordulójában.
Orbánt egy horvát szigeten, Magyart egy szegedi koncerten kapták le.
The post A nap legfontosabb hírei – 2025. 08. 30. first appeared on 24.hu.
A vasúti hatóságok közlése szerint hét vasúti kocsi siklott ki, két másik pedig felborult, amikor a vonat Marsza Matrúhból Kairóba tartott.
Az előző idény ezüstérmese ezúttal sem tudott győzni. A Kisvárda meglepte a ZTE-t.
A szöveget is énekelték, amikor épp nem szelfiket készítettek a politikussal.
The post Magyar Péter és Nagy Ervin a Csurran, cseppenre bulizott a SZIN-en first appeared on 24.hu.
A 35. hét Ötöslottó számsorsolása izgalmakat hozott, de sajnos senki sem vitte haza a főnyereményt. A következő héten már 912 millió forint várja a szerencsés játékosokat!
A szigetcsoport soha nem volt az Osztrák-Magyar Monarchia „gyarmata”.
The post Oroszországé lett a Ferenc József-föld first appeared on 24.hu.
Valóban komoly esély mutatkozik egy Los Angelest is érintő, nagynak számító földrengés kipattanására a Szent András-törésvonal déli szegmensében.
The post Tényleg brutális földrengés várható Los Angelesben? first appeared on 24.hu.