Fülöp Viktor, Varga Martin (Hiperventi) és Kersák István leülnek és kimondják azt, amiről a legtöbben csak a kommentekben mernek beszélni: kinek szól ma a magyar politika, és mihez kezd a Fidesz meg a Tisza Párt a „700 ezres bizonytalan” tömeggel?
A Vidékis Rácok első adásában arról beszélgetünk, hogy – tényleg a „bizonytalanokon” múlik-e a 2026-os választás, – miért zárkózik be a Fidesz a saját buborékjába, és hogyan épít alternatív valóságot a saját táborának, – hogyan lett a politikusból influenszer, és miért GVM, Győzike, Kulcsár Edina vagy Szentkirályi Alexandra magyarázza a „háromszázalékos hitelt” a TikTokon, – van-e értelme olyan ötleteknek, mint a „választójogi jogosítvány” vagy a tájékozottsághoz kötött szavazati jog, – és mit kezdjen azzal az ember, aki csak annyit érez: „ez az egész politika már inkább cirkusz, mint közélet”.
Ha Miskolc belvárosára vagy az újbudai Bartók Béla út környékére gondolunk, elsőre kevés hasonlóságot látunk. Mégis van egy közös pont: mindkét városrész megújulását az önkormányzati helyiségvagyon tudatos, célzott hasznosítása indította el. A nem lakáscélú önkormányzati helyiségekkel kapcsolatos gazdálkodás problémáiról és az abban rejlő lehetőségekről szóló hétrészes cikksorozatunk negyedik és ötödik részében a megoldásokra fókuszálunk: azokra a hazai és nemzetközi gyakorlatokra, amelyek már bizonyították, hogy az integrált helyiséggazdálkodás képes egy városrész gazdasági újrapozicionálását elindítani. Ebben a cikkben a szaknyelv szerinti „kemény” (hard) beavatkozások állnak a középpontban. Ezek azok az esetek, amikor az önkormányzati helyiségportfólió reformja átfogó közterület-rehabilitációval, épületfelújításokkal, illetve különféle strukturális vagy jogszabályi átalakításokkal kapcsolódik össze.
A budapesti ingatlanpiacon szemléletváltás zajlik: már nem csak a lokáció vagy a panoráma számít, hanem egyre inkább teret kap a hosszú távú pénzügyi kiszámíthatóság és a klímaváltozással szembeni ellenállóképesség, ezek váltak a hosszú távú értékállóság fokmérőjévé – mondta el a Portfolio-nak a téma kapcsán Hüse István, az Indotek Group fejlesztési igazgatója, aki szerint a fenntartható városfejlesztés a barnamezős, rozsdaövezeti projektek felé tolódik.
A Tisza Párt elnöke a III. kerületi Szilágyi Erzsébet Gyermekotthonnál adott át ajándékokat. Magyar Péter szerint gyerekek, áldozatok és gyermekvédelmi dolgozók írnak neki.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az ABC News-nak adott interjújában azt mondta, Oroszország számára elfogadhatatlan NATO-országok csapatainak Ukrajnában történő állomásoztatása. Eközben európai vezetők Berlinben abban állapodtak meg, hogy többnemzeti békefenntartó kontingenst küldenének Ukrajnába.
Makó mostantól a pisztáciáról is híres lehet! A pisztácia különleges növény: külön porzós és termős fákból áll, így az ültetvényen Gábor és édesanyja kézzel porozták a fákat, hogy a termés beinduljon.
Fábri István, Csömör polgármestere szerint a városvezetőknek van elég dolguk saját településeik ügyeinek intézésével.
Ahogy arra a Népszava emlékeztetett, a teljesítetlen jogállamisági feltételek miatt nagyjából egymilliárd eurónyi támogatás – az Európai Bizottság korábbi megfogalmazásában – „végleg elveszik”.
Az országgyűlési választások előtt újabb szám érkezhet a 2,1 millió példányban, közpénzből terjesztett, megjelenésében újságnak tűnő kiadványból a nyugdíjasok postaládájába. A propagandaszagú írásgyűjteményt már a MÁV és a Volán járatain is terjesztik, állítólag az idősek kérésére. A JóKorban nincsen impresszum: nem lehet tudni, hogy ki vagy kik írnak le például ilyen mondatokat: „Ha az ellenzéki pártokon múlna, a magyar fiatalokat bármikor besorozhatnák katonának”.
Bő két hónap múlva már senki sem fog értesülni arról, ha az adatai felkerültek a sötét webre.