Az egyedül utazó nő más reakcióra számított.
The post Meglepődött a válaszon, amikor egy idegentől kért szívességet a reptéren first appeared on 24.hu.
Elvitelre – a podcast, amelyben a hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! A héten: miért rossz ötlet elfogadni az orosz ajánlatot?
Horvátországból jelentkezett késő este Orbán Viktor a Facebookon, hogy bemutassa a 2026-os győzelmi tervét, amely Orbán Balázs, Kaminsky Fanny és Máté János társaságában született. Az is kiderült, hogy bár a kormány által bejelentett digitális honfoglalás már egy ideje tart, a miniszterelnöknek még mindig nincs okostelefonja.
Bárándy Péter szerint az a harácsolás, ami zajlott az elmúlt tizenöt évben, a társadalomból kiváltott egy igényt az igazságtétel iránt. Ezért szerinte egy politikus – utalva Magyar Péter ígéretére a kormánytagok és képviselők vagyonosodási vizsgálatáról – nem kerülheti ki azt a témát, hogy „mi lesz a lopott holmival”? A volt igazságügyi miniszter minderről a KlikkTV Mélyvíz című műsorában beszélt.
Bárándy Péter hangsúlyozta, hogy bár elcsépelt kifejezés, az elszámoltatáshoz csak jogállami megoldással lehet nekiállni, amihez szerinte adva van a jogi háttér: pénzügyi jogszabály alapján történő vagyonosodási vizsgálat, a büntetőjog és a polgári jog keretei.
Bárándy Péter megjegyezte: Magyar Péter húsz évre visszamenő vagyonosodási vizsgálatot ígért, amit nem egészen ért, mert a jogszabály csak 5 plusz 1 évet tesz lehetővé. A húsz éves időtartam a büntető igazságszolgáltatás esetén értelmezhető, ahol egy-egy vagyon elleni, korrupciós bűncselekmény esetén nagyon hosszú az elévülési idő.
Ha annak idején egy virágárust el lehetett számoltatni, hogy miből vette a Suzukiját, akkor Orbán Győzőt is meg lehet kérdezni, miből futotta Hatvanpusztára – mondta Bárándy Péter, aki a műsor további részében részletesen beszélt a „lopott holmi” visszaszerzésének törvényes lehetőségeiről és az is szóba került, megtörténhet-e Magyarországon, hogy egy „tolvaj” minisztert a bíróság elé állítanak?
Miért nem találja a Fidesz a közös hangot a fiatalokkal? A Visszaszámlálás második részében Kunce Gábor belügyminiszter, Gerő Tamás ügyvéd és Fülöp Viktor projektmenedzser beszélgetnek arról, hogyan viszonyul a kormánypárt a fiatal szavazókhoz, és miért bukdácsolnak újra és újra ezen a terepen. Szó esik Sulyok Tamás üzenetéről, a fesztiválokon felhangzó „Mocskos Fidesz” rigmusról, a zenekarok listázásáról, valamint az augusztus 20-i fellépők körüli botrányról is.
A beszélgetésben kiderül, miért érzik a fiatalok hiteltelennek a hatalom kioktató stílusát, milyen társadalmi és gazdasági problémák – lakhatás, oktatás, egészségügy, klímaválság – vezetik őket szembenállásra, és miért lehet a jövő választásainak kulcsa ez a generáció.
Szóba kerülnek a Fidesz gazdaságpolitikai lépései – adókedvezmények, hitelek, helikopterpénz –, valamint a 60 pusztai luxusbirtok szimbolikája is. Vajon milyen jövő vár Magyarországra, ha a fiatalok tömegesen külföldre távoznak, vagy ha politikailag aktívvá válnak? És miért nem érti meg a hatalom, hogy a fenyegetés helyett párbeszédre lenne szükség?
Balogh Judit Visszaszámlálás című műsorában ezúttal Kuncze Gábor, korábbi belügyminiszter, Gerő Tamás ügyvéd és Fülöp Viktor projektmenedzser elemzik az elmúlt hét történéseit.
Azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor szerint Ukrajna már elvesztette ezt a háborút, Gerő Tamás azt mondta: egy miniszterelnök nem mondhat ilyet, mert egy ilyen kijelentés politikailag kifejezetten káros.
Kuncze Gábor úgy látja, hogy a jövő évi választás egyik tematikája a Fidesz szándéka szerint az lesz, hogy a kormány bemutassa: Ukrajna támogatása és esetleges uniós csatlakozása sok veszéllyel jár Magyarországra nézve, ezért kell a Fideszre szavazni, hogy megvédjen bennünket. Orbánnak ebben van gyakorlata, mert már megvédett bennünket Sorostól, a migránsoktól, most majd az ukránoktól, valamint az Európai Uniótól is meg fogja védeni a magyar embereket. Orbán Putyin narratíváját erősíti és egyre inkább úgy tűnik, mintha Putyin rángatná a magyar miniszterelnököt.
Fülöp Viktos szerint Orbánnál azt lehet tudni, hogy mit akar kommunikálni, azt viszont nem, hogy mire gondol. Szerinte Orbán számos szerepet játszik, ezek egyike, hogy miniszterelnök.
A KlikkTV Egyenleg című műsorának második részében, amelyben szintén Galgóczi Eszter, politológus és Varju László, a Demokratikus Koalíció újraválasztott képviselője volt a vendég, akik ezúttal indulásként külpolitikai témákról cseréltek eszmét a műsorvezetővel, Sebes Györggyel. A bevezető kérdés Orbán Viktor újabb ominózus kijelentésére vonatkozott, miszerint Oroszország megnyerte a háborút.
„Nem gondolom, hogy az Európai Tanács ülésein ezzel haknizna, ezek tényleg idehaza szólnak a választóinak…miközben hazabeszél, nagyon veszélyes játékot játszik a nemzetközi politikai térben, amit ő semlegességnek hív…de abban az időszakban, amiben élünk, ami nem túl békés világpolitikailag, nem igazán lehet azt játszani, hogy ide is és oda is megpróbálunk jó fejek lenni ” – helyezte képbe a kormányfő kijelentését Galgóczi. Varju egy ponton egyenesen kijelentette: „Orbán Viktor szembe köpte a magyar embereket azzal, amikor az Európai Unióban azzal teljesen szembeforduló politikát folytat”.
Szóba került, hogy vajon mit eredményezett eddig Orbán Trumphoz fűződő kapcsolata; mennyire csak a saját javára folytatja a kormányfő a külpolitikáját; mennyire a kommunikációs előnyökre játszik csupán; milyen a Putyinhoz fűződő kapcsolatának a valóssága, és az értéke; illetve hogyan adja el idehaza a saját szerepét az EU-ban. Óhatatlanul kitértek az orbáni „békegalamb”- narratívára, s a külpolitika kapcsán sok szó esett a belpolitikáról, a hazai állapotokról és arról, hogy ideje lenne Orbánnak távoznia, amiről ugyan néha beszél, de csak azért, hogy legyen egy téma, amit csócsál a média. De vajon, ha veszít jövőre, mit fog tenni?
A KlikkTV Bakancslista című műsorának a vendége Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke volt. A szakszervezeti vezető a legutóbbi egészségügyi tüntetéssel kapcsolatban elmondta: a cél az volt, hogy a társadalom, és a betegek figyelmét felhívják az egészéségügy romló helyzetére.
Az jó ideje tudott, hogy az egészségügyben kevés a munkaerő. Nem is orvosok hiányoznak elsősorban, bár ők is kevesen vannak, de főként a szakdolgozók, asszisztensek, laboránsok nincsenek annyian, mint ahányra szükség volna.
A szakszervezeti vezető fontosnak tartotta elmondani, hogy Magyarországon az elmúlt húsz évben közel 400 ezerrel nőtt azoknak a rákosoknak a száma, akik elmúltak hatvanévesek. Az egészségügyi ellátást tehát jellezően az idős emberek veszik igénybe, mert ilyenkor jelentkeznek a krónikus megbetegedések, amiből következik, hogy sokkal több az orvos-beteg találkozó.
A tüntetés célja az volt, hogy változás legyen. Ma ugyanis nagyon kevés pénzt költ a kormány az egészségügyre. Kevés a dolgozó, akik maradtak, azok túlterheltek és a megbecsülésük a fizetésekben, a bérezésben nem tükröződik.
Az alaszkai amerikai-orosz csúcs előtt készült Szanyi Tibor „Egyedül vagyunk Tibor” adása, amit a műsorgazda a találkozóval kapcsolatos várakozásainak szentelt, pontosabban annak, hogy miért nem volt semmilyen várakozása. Szerinte mindkét vezető bajban van, és ez vitte őket a tárgyalóasztalhoz.
Szanyi a tőle megszokott anekdota-szerű előadásmódban kötetlenül beszél arról, miért volt szüksége a két vezetőnek a találkozóra – a válasz az, hogy mind Trump, mind pedig Putyin bajban van. Az adás Orbán elhíresült mondatával indul, azzal, hogy szerinte Oroszország megnyerte az ukrajnai háborút, ám ehhez Szanyinak is van egy-két szava. „Egy háború akkor van megnyerve, ha az adott háborús fél le van győzve…és az adott ország ki van szolgáltatva a győzteseknek” – üzeni. De vajon Orbán illetékes-e egyáltalán győztest hirdetni?
Lehet-e ez egy második Jalta kezdete? Vagy Ukrajna Trianonja? Hol van Európa szerepe mindebben? Ilyen és hasonló kérdésekről is kifejti a véleményét Szanyi, aki szerint a háborút Európában kell megoldani, nem pedig Alaszkában.
A 2026-os országgyűlési választások volt a témája a KlikkTV Egyenleg című adásának, amelynek két vendége Galgóczi Eszter, politológus és Varju László, a Demokratikus Koalíció újraválasztott képviselője volt. A végén a beszélgetés eljutott Lánczi Tamáshoz.
„A papírformák szerint az inkumbens jelöltnek mégiscsak van esélye, nagyobb esélye van, mint egy új jelöltnek, de az elmúlt egy évben egy olyan politikai időszakot élünk át, amiben nagyon sok mindenben lehet azt mondani, hogy a papírformát kidobhatjuk a kukába… Mintha azt az időszakot élnénk, hogy teljesen mindegy, hogy ki indul a kormánypárttal szemben” – ezt fejtegette Galgóczi Eszter. Varju László arról beszélt, hogy Budapest 16 választókerületében az inkumbensek már bizonyítottak, ugyanakkor a megfogalmazásából az is felsejlett, hogy lehetnek azért még kompromisszumok, bár hangsúlyozta, hogy kell baloldali párt a három jobboldali mellett, mindenesetre „a DK nagyon készül…ezt a NER rendszert le kell váltani” – szögezte le.
Az adásban érintették még a kérdést, vajon erősítik vagy éppen ellenkezőleg, kioltják egymást, ha egy körzetben több ellenzéki jelölt indul – amire már láttunk példát; hogyan fog viselkedni az ellenzéki szavazó 2026-ban; tényleg van-e 700-800 ezer szavazó, aki nem hajlandó jobboldali pártra ikszelni; fognak-e a szavazók taktikázni abban is, hogy listán egyik pártra, egyéniben egy másik párt jelöltjére húzzák be az ikszet; mi lesz a visszalépésekkel. Szóba került a kétfordulós választás előnye; valamint a közvéleménykutatások esetleges befolyásoló szerepe is s ennek a kontextusában Lánczi Tamás neve is felmerült.