Bár az ultrafeldolgozott élelmiszerek megnevezés értelemszerűen ennivalókra vonatkozik, amerikai kutatók a cigarettához hasonlítják ezeket azon az alapon, hogy éppen olyan súlyos függőséget okozhatnak, mint a dohányáruk.
A NATO légvédelme szedett le egy törökök felé tartó rakétát, Azerbajdzsánban azután csapódtak be drónok, hogy Alijev elnök is meggyászolta az iráni legfelsőbb vezetőt. Az azeri erőket a legmagasabb harckészültségbe helyezték. Irán mindkét incidenst tagadja. Közben egyre több európai ország küld hadihajókat és vadászbombázókat, összefogtak a dróntámadást elszenvedő Ciprus védelmére.
Az emberi vérben megemelkedett szén-dioxid-szintre hívta fel a figyelmet egy ausztrál tanulmány, amelynek szerzői szerint egy fontos vérmarker évtizedeken belül elérheti az egészséges tartomány felső határát.
Napról napra egyre jobban tekeri fel Orbán Viktor a kampánypotmétert, háborús és terrorveszélyt kiáltva. Tett hasonlót 20 éve Gyurcsány Ferenc is, csak azt akkor még a Fidesz elítélte. Azóta viszont az élére állt ennek, bár már többféle új Btk.-tényállás is létezik az ilyesmi szankcionálására. Megnéztük, ezeket túllépik-e Orbán nyilatkozatai.
A Pixar új filmje nem démonizálja a politikai figurákat, hanem párbeszédet keres. Az Agyugrász sci-fi, ökomese és politikai szatíra egyben, ami éretten nyúl a társadalmi problémákhoz, miközben egy ponton teljesen elszállt humorra vált.
„Aggaszt” szólt Nyáry Krisztián / a tésztagyári liszthiány.
Bár 2026-ban eddig kevesebben igényelték az Otthon Start Programot és a CSOK Pluszt, ennek ellenére népszerű hiteleknek számítanak. Most a kormány változtatott, mutatjuk, hogyan érinti ez a lakosságot.
A felvételeken az is látható, hogy az osztrák bank címkéjével ellátott zsákokat visznek.
Az utóbbi napokban a Duna árhullámának vizét használták fel arra, hogy több Tolna vármegyei holtág és csatorna vízszintjét megemeljék.
Orbán Viktor, honvédség, harckészültség, energetikai infrastruktúra, katonák felvonulása, légzár, Paks, ukrán háború, NATO, kritikus infrastruktúra – ezek a kulcsszavak dominálják a magyar közélet egyik legújabb vitáját. A kormány bejelentette, hogy több mint 70–75 stratégiai fontosságú objektumnál katonai jelenlétet rendeltek el, és egyes helyeken még légtérzárat is bevezettek. A kérdés azonban az: valódi biztonsági intézkedésről van szó, vagy inkább politikai kommunikációról egy választási kampány közepén?