A KlikkTV Egyenleg című műsorának második részében Lamperth Mónika jogász, volt miniszter és Pulai András, a Publicus Intézet vezetője beszélgettek a Szőlő utcai botrányról, Orbán Viktor kommunikációs stratégiájáról, a Fidesz egyre látványosabb hibáiról és arról, milyen lehetőségei vannak az ellenzéknek 2026 előtt.
A beszélgetés első perceiben világossá válik: a kormányzat mindent a hatalom megtartásának rendel alá, miközben a közvélemény egyre kevésbé nyeli be a kommunikációs trükköket.
A műsor fókuszában a következők álltak: – Miért állítja a miniszterelnök, hogy minden fideszes politikus ártatlan, miközben folyamatban vannak a vizsgálatok? – Hogyan szivárgott ki Orbán Pride-ellenes terve és miért bukott el a végrehajtás? – Miért halmoz hibát hibára a Fidesz, és miért nem működik már a régi recept? – Mekkora esélye van Magyar Péternek és a DK-nak a Fidesz meggyengítésére?
Lamperth Mónika és Pulai András elemzése rámutat: a Fidesz hegemóniája megingott. A közvélemény-kutatások szerint ma már többen akarnak kormányváltást, mint ahányan Orbán hatalmát támogatják. A Szőlő utcai ügy és a pedofil-botrány után újabb jelek mutatják: a társadalmi tűréshatárhoz közelítünk.
Az elemzők kitérnek arra is, hogy a fiatalok – a közösségi médián keresztül – már másképp tekintenek a politikára: követik, kommentálják, és egyre kevésbé veszik komolyan a kormány üzeneteit. Ez a generációs változás lehet az ellenzék egyik titkos fegyvere.
A műsor végén elhangzik: ha 2026-ban valóban bekövetkezik a rendszerváltás, az nem egyik napról a másikra fog menni. A 16 év alatt kiépített fideszes rendszer lebontása hosszú és nehéz folyamat lesz – de a változás lehetősége már benne van a levegőben.
És hogy ki milyen minisztériumokat kap.
The post Kiderült, hogy áll össze a cseh koalíció first appeared on 24.hu.
Már a verseny első percétől azt mondták, győzni jöttek az Ázsia Expresszbe, és péntek este kiderült: a Bódi tesók nem a levegőbe beszéltek. Hunor és Megyer a nehéz pillanatok, a durva konfliktusok és szóváltások után végül a legjobbnak bizonyultak, és az arany jokerekkel együtt összesen 22 millió forinttal távoztak a TV2 kaland-reality-jéből. A Bódi ikrek a Blikknek elárulták: a mindennapokban egymással is rivalizálnak, néhány versenytársukkal pedig még hónapokkal a műsor felvétele után is rossz a kapcsolatuk.
Volt egyszer egy csokoládé, amelyet a gyerekek mindig is imádtak, de 2024-ben a befektetők is szeretni kezdtek. A kakaó ára ugyanis abban az évben közel hatszorozott. A gazdák fellázadtak az éhbér ellen, a politikusok pedig újfajta „édes diplomáciát” találtak fel. De mielőtt bárki elhitte volna, hogy a kakaó a XXI. század olaja, a piac emlékeztetett, hogy a csoki is csak addig forró, amíg el nem olvad.
10/10-es hírek.
The post A nap legfontosabb hírei – 2025.10.10. first appeared on 24.hu.
Szőlő utcai Javítóintézet botrány, „Zsolti bácsi”-jelenség, kormányzati kommunikáció, „államellenes bűncselekmény” narratíva, megtorlás vs. jogkövetkezmény – mindez a Visszaszámlálás 2. részében a KlikkTV-n. Elemezzük Kocsis Máté szóhasználatát, Semjén Zsolt parlamenti válaszának politikai kockázatait, Gulyás Gergely érvelését, valamint azt, hogy van-e bármilyen jogi alap az „államellenes” keretezésre. Szó esik a belső mérésekről, a kríziskommunikáció hibáiról, az áldozatok iránti empátia hiányáról és arról, mikor működik a „nem reagálás” stratégia.
A beszélgetésben végigvesszük, miért lehet kontraproduktív a túlzó retorika, hogyan válhat a „megtorlás” szó fenyegető üzenetté, és milyen jogalkotási lépések jöhetnek (rágalmazás, szigorítások, „jogiasítás”). Arra is választ keresünk, ki és miben bukhat bele: a kormány képes-e felülírni az eredeti ügy súlyát, vagy a narratíva visszafelé sül el?
Szőlő utcai javítóintézet botrány, „Zsolti bácsi”-ügy, gyermekvédelem, politikai felelősség, központi nyomozó főügyészség – a Visszaszámlálás adásában kőkeményen végigvesszük, hol tart a nyomozás, miért került az ügy a KNYF-hez, és mit jelent ez a kormány számára. Szó van Juhász Péter Pál ügyéről, a jogi hatáskör- és illetékességi kérdésekről, valamint arról, hogy a kegyelmi ügy óta miért ez a Fidesz Achilles-sarka. Tények, összefüggések, politikai következmények – minden egy helyen.
A Visszaszámlálásban Bárándy Gergely ügyvéddel, RAnschburg Zoltán politikai elemzővel és Milbacher Dániel politológussal elemezzük a hét legforróbb témáját: a Szőlő utcai javítóintézet körüli botrányt és az ebből kinövő „Zsolti bácsi”-ügyet. Mit jelent, hogy az eljárás a központi nyomozó főügyészséghez került? Mikor és kik ügyeiben nyomozhat a KNYF, és ez utal-e magas beosztású érintettségre? Szétválasztjuk a büntetőjogi és a politikai felelősség szintjeit, megmutatjuk, hol áll a rendőrségi/ügyészségi munka, és hogy a jogiasítás miként tereli el a közvélemény fókuszát. Szó esik a társadalmi düh okairól (infláció, romló életszínvonal), a kegyelmi ügy hosszú árnyékáról, valamint arról, miért nem tudott a kormány másfél év alatt hiteles gyermekvédelmi választ adni. Konkrét példákkal magyarázzuk a hatásköri-illetékességi szabályokat, a nyomozásirányítás jelentőségét, és hogy ez hogyan befolyásolhat narratívákat és választói részvételt.
Megelégelték az alacsony béreket a lőszergyári munkások, akik képtelenek kijönni a fizetésükből.
Úgy érzi, hosszútávon ez a felelősségteljes döntés.
The post Lola a kislányáról: Az, hogy én közszereplő vagyok, nem jelenti azt, hogy őt is mutogatni kell first appeared on 24.hu.
Trump felszólította a NATO-tagokat, hogy ne vásároljanak orosz energiát. Orbán Viktor jelezte neki, hogy Magyarország orosz olaj és gáz nélkül nem tudna működni. Az USA-ban a szenátusban elő van készítve egy törvényjavaslat akár 500%-os büntetővámmal az orosz energiát vásárló országok ellen, de ezt csak Trump jóváhagyásával fogadnák el – erről beszélgetett Bolgár György a KlikkTV Tíz című műsorában Nagy Gáborral, a HVG újságíróval. Az amerikaszakértő szerint Trump politikáját nem a szavai, hanem a tettei alapján érdemes megítélni – és azok gyakran kevésbé drámaiak, mint a nyilatkozatai.
Donald Trump második elnöksége alatt várhatóan keményebb nyomást gyakorolna az európai szövetségesekre, különösen az orosz energiaimport ügyében. Bár Orbán Viktor azzal érvelt, hogy Magyarország nem tud orosz olaj és gáz nélkül működni, az amerikai politikai elitben készül egy törvényjavaslat, amely akár 500%-os büntetővámmal sújtaná az orosz energiát vásárló országokat – ezt azonban Trump jóváhagyása nélkül nem fogadnák el. Az USA saját energiaexportját (LNG, mobilreaktorok) is erősen terjeszteni szeretné.
Trump külpolitikáját az America First szemlélet határozza meg. Az Európai Uniót inkább versenytársnak látja, mint partnernek, és gyakran kijelenti: ha egy NATO-tagország nem költ eleget védelemre, nem biztos, hogy megvédi. Bár hasonló kritikát más elnökök is megfogalmaztak, Trump jóval nyíltabban és fenyegetőbben beszél.
Az amerikai belpolitikában Trump rendkívül erős: a kongresszus republikánus többsége követi, a demokraták gyengék, a bíróságok konzervatív többsége pedig sokszor neki kedvez. Politikáját elsősorban elnöki rendeletekre alapozza. Stílusát az állandó ellentmondások és gyorsan változó üzenetek jellemzik – sokszor azt mondja, amit épp az utolsó beszélgetőpartnere sugallt.