Az idei nyár sem múlt el anélkül, hogy ne lett volna Romániában végzetesnek bizonyuló medvetámadás. Bár ilyen esetre Magyarországon eddig még nem volt példa, az elmúlt években itt is egyre többször bukkantak fel barnamedvék, többek között a Börzsönyben és a Duna mentén. De vajon mit jelent mindez a természet és az ember viszonyában és mit tanulhatunk azoktól, akik már régóta együtt élnek velük? Erről beszélgetünk az Alapvetés podcast mai műsorában Heltai Miklós egyetemi tanárral, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet igazgatójával.
A hazai kkv-k előtt álló legnagyobb kihívás egyértelműen a termelékenység és versenyképesség javítása, amit jelentős részben technológiai fejlesztésekkel, menedzsmentképességek javításával és humánerőforrás építésével lehet elérni. Ehhez azonban pénz kell, nem is kevés. Számos támogatott hitelkonstrukció és tőkeprogram is a rendelkezésre áll, az MNB, az iparkamarák és más állami szereplők is programok sorát biztosítják a kkv-k számára. Egy beruházásban gondolkodó vezető már-már a bőség zavarával küzdhet, de most a Portfolio és a KAVOSZ közös országjárása során helyre tesszük, hogy melyik finanszírozás mire használható fel, és hogy érdemes-e inkább tőkeprogramban gondolkodni a hitelek helyett. Esetleg lehet nagyot álmodni, és a tőzsde felé kacsintgatni? A programban a KAVOSZ kedvezményes konstrukciói mellett részletesen bemutatkozik a Demján Sándor Tőkeprogram is, amely a tőkefinanszírozás új formáját kínálja a hazai vállalkozások számára. 1 hónap, 15 állomás, Portfolio és KAVOSZ Zrt. szakértők, iparkamarai vezetők és sikeres régiós vállalkozók segítenek meghozni a legjobb döntést. Az első állomás: Székesfehérvár, szeptember 19-én.
Folytatódott a hazai magánegészségügyi szektorban az a folyamat, amit már korábban előrevetítettünk: stabil és magabiztos árbevételnövekedés ellenére romlanak a nyereségességi mutatók, a legutolsó 2024-es pénzügyi adatok ugyanis ezt támasztják alá. Nem véletlen, hogy az egyik legnagyobb magyarországi magánkórházlánc vezetője a Portfolio-nak nyilatkozva mutatott rá arra a tényre, hogy a szektornak volt néhány jó éve az elmúlt évtizedben, de ennek vége. Ráadásul a kilátások sem túl rózsásak rövid távon (a költségoldali nyomást leginkább hajtó humánerőforrás ügyében egyelőre nem várható fordulat), ezért most eljött a tőkeerős befektetők és a hosszú távra játszó szereplők ideje. Egy ilyen időszakban és környezetben sok szolgáltató elszámolhatja magát, és könnyedén fenntarthatatlanná válhat a biznisz számukra.
Mark Wahlberg egykori Beverly Hills-i rezidenciája ismét eladó, 21,8 millió dolláros áron. A színész családjával Nevada államba költözött, miután eladta az ingatlant. A hét hálószobás birtok a zárt Oak Pass közösségben található, és sportparadicsomnak számít: a 0,7 hektáros telken főépület, két hálószobás vendégház teljes konyhával, valamint kétszintes edzőterem kapott helyet bokszringgel, hangárkapukkal, kosárlabda- és sportpályákkal. Nézze meg galériánkban, milyen luxusban élt eddig a Ted sztárja!
„De ott van a jövő évad, az még sikerülhet neki” – mondja az énekesnő, aki azt sem tartja kizártnak, hogy Tóth Verával egyszer együtt üljenek a zsűriben.
The post Tóth Gabi: A testvéremet érzékenyen érintette, hogy nem ő kapta a Megasztár zsűriszékét, pedig nagyon szerette volna first appeared on 24.hu.
Több mint másfél évtizedet ült már fegyházban hasonló bűncselekmények miatt a gyanúsított, aki azt állítja, hogy nem is volt a helyszínen.
The post A nyakánál fogva vonszolta be az erdőbe a 12 éves kisfiút szörnyű tette előtt a pedofil elkövető first appeared on 24.hu.
A Marczibányi téri sportközpont nemrég még Matolcsy Ádám köréhez volt köthető, jelenleg pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványához.
The post Két éve nem tudja birtokba venni saját sportcentrumát a II. kerületi önkormányzat first appeared on 24.hu.
Magyar Péter szerint a volt vezérkari főnöknek védelem járna.
The post ATV: visszavonták Ruszin-Szendi fegyverviselési engedélyét – Orbán: a hatóságoknak el kell járniuk first appeared on 24.hu.
A KlikkTV Egyenleg című műsorának második részében Szekeres Imre szocialista politikus, volt honvédelmi miniszter és Lattmann Tamás nemzetközi jogász az adópolitika és a politikai kommunikáció bonyolult összefüggéseit járták körül a kormányzati „Tisza-adó” kampány apropóján.
A beszélgetés során felmerült, hogy a Fidesz célzott kommunikációs eszközökkel, gyakran leegyszerűsített és torzított formában igyekszik az ellenzéket támadni. Lattmann Tamás szerint az a baj, hogy most az adó kérdése „finoman szólva nem a legjobb formában került elő”. Erre már tud építeni a Fidesz, Tarr Zoltán szerencsétlen kijelentését úgy manipulálja, mint annak idején Márki-Zay Péter szavait. A politikai csatározások mögött nem csupán pillanatnyi érdekek állnak, hanem egy jól szervezett stratégia, amely figyeli az ellenfelek minden nyilvános megnyilvánulását, dokumentumát és beszélgetését, hogy alkalmat találjon a politikai karaktergyilkolásra.
A beszélgetés rávilágított arra is, hogy az adópolitikai viták messze túlmutatnak a felszínen: szorosan összefüggenek a társadalombiztosítási és nyugdíjrendszerekkel, az állami költségvetés stabilitásával és a gazdasági struktúrával. Szekeres Imre rámutatott, hogy „Magyarországon elementáris kérdések vannak, amelyek most már 15 éve szőnyeg alá vannak söpörve, és gyűlik, gyűlik, gyűlik… robbanásszerű vége lehet a történetnek.”
Kiemelték: a politika nem csupán a hatalomról szól, a társadalom hozzáállása és a civil kurázsi ugyanolyan fontos, hiszen a politikusok cserélhetők, de a társadalmi struktúrák nem. A konstruktív, tényeken alapuló szakmai vita, a politikai átláthatóság és a társadalmi részvétel kulcsfontosságú a felelős döntéshozatalhoz. Azonban a politikai kommunikáció eszközei sokszor elterelik a figyelmet a valódi problémákról, ezért a tudatos és kritikus állampolgári szemlélet elengedhetetlen a jövő alakításában.
Van megoldás – hangzott el a KlikkTV Egyenleg című műsorában, ahol Szekeres Imre szocialista politikus, volt honvédelmi miniszter és Lattmann Tamás nemzetközi jogász elemezték a 2026-os választások lehetséges forgatókönyveit.
A beszélgetés központi témája az volt, hogy miként érhet el kormányváltást az ellenzék. A vendégek szerint a politikai paletta három szereplő köré rendeződik: a kormánypártok, a Tisza Párt, valamint a baloldali-liberális erők, amelyeket Szekeres Imre találóan „Tiszán túliaknak” nevezett. A fő kérdés: a Tisza képes lehet-e önállóan győzni, vagy szükség van taktikai együttműködésre?
A választási rendszer sajátosságai miatt pusztán országos támogatottsági adatokból nem lehet eredményt jósolni. A Szociális Demokráciáért Intézet matematikai modellje szerint a Tisza 106 körzetből 66-ban győzhetne, ha egyetlen párt sem indulna rajta, a Fideszen és a Mi Hazánkon kívül. Ez a listás mandátumokkal együtt 106-107 képviselőt jelent. Ha 3-4 körzetben nem nyer a Tisza, akkor sem nekik, sem a Fidesznek nincs többsége, hanem annak lesz, akivel a Mi Hazánk hajlandó koalícióra lépni. Ez pedig a Fidesz, ezért ez az út nagyon kockázatos – jelentette ki Szekeres Imre. A kulcs az ellenzéki koordináció: néhány körzetben közös jelöltállítással akár a kétharmados többség is elérhető lenne.
Mindkét vendég hangsúlyozta, hogy a választók már „megtanulták” az átszavazást: 46 százalékuk hajlandó lenne külön listára és más párt egyéni jelöltjére voksolni. Ez történelmi arány, amely esélyt teremt az ellenzék számára – ha képes élni vele. Azonban az induláshoz szükséges 71 körzet és a Fidesz rugalmas szabálymódosítási képessége komoly akadályt jelenthetnek.
A beszélgetés végén mindketten hangsúlyozták: idő még van, de az ellenzéknek több forgatókönyvet kell kidolgoznia, mert a Fidesz bármikor módosíthatja a játékszabályokat. A választóknak pedig tudatos döntést kell hozniuk, hiszen – ahogy Lattmann fogalmazott – „ami történik, az többnyire az ő döntésük és felelősségük”.