A fizikai adathordozók egyteleg nagy hátránya a minőségromlás. Bár a CD-k és DVD-k közel sem olyan törékenyek, mint a bakelit lemezek vagy a kazetták, de ha nem vigyázunk rájuk, valójában akkor is, ha gondosan bánunk velük, menthetetlenül tönkremennek. Azaz a rajtuk tárolt információkat, például zeneszámokat vagy filmeket időnként le kell menteni, ha meg akarja őket őrizni.
Két számban is döntős a rövidpályás világkupa-sorozat nyitóállomásán.
The post Kós Hubert már az előfutamban óriási országos csúcsot úszott first appeared on 24.hu.
Két hét múlva találkozott volna a kínai elnökkel.
A KlikkTV Egyenleg című műsorának második részében Lamperth Mónika jogász, volt miniszter és Pulai András, a Publicus Intézet vezetője beszélgettek a Szőlő utcai botrányról, Orbán Viktor kommunikációs stratégiájáról, a Fidesz egyre látványosabb hibáiról és arról, milyen lehetőségei vannak az ellenzéknek 2026 előtt.
A beszélgetés első perceiben világossá válik: a kormányzat mindent a hatalom megtartásának rendel alá, miközben a közvélemény egyre kevésbé nyeli be a kommunikációs trükköket.
A műsor fókuszában a következők álltak: – Miért állítja a miniszterelnök, hogy minden fideszes politikus ártatlan, miközben folyamatban vannak a vizsgálatok? – Hogyan szivárgott ki Orbán Pride-ellenes terve és miért bukott el a végrehajtás? – Miért halmoz hibát hibára a Fidesz, és miért nem működik már a régi recept? – Mekkora esélye van Magyar Péternek és a DK-nak a Fidesz meggyengítésére?
Lamperth Mónika és Pulai András elemzése rámutat: a Fidesz hegemóniája megingott. A közvélemény-kutatások szerint ma már többen akarnak kormányváltást, mint ahányan Orbán hatalmát támogatják. A Szőlő utcai ügy és a pedofil-botrány után újabb jelek mutatják: a társadalmi tűréshatárhoz közelítünk.
Az elemzők kitérnek arra is, hogy a fiatalok – a közösségi médián keresztül – már másképp tekintenek a politikára: követik, kommentálják, és egyre kevésbé veszik komolyan a kormány üzeneteit. Ez a generációs változás lehet az ellenzék egyik titkos fegyvere.
A műsor végén elhangzik: ha 2026-ban valóban bekövetkezik a rendszerváltás, az nem egyik napról a másikra fog menni. A 16 év alatt kiépített fideszes rendszer lebontása hosszú és nehéz folyamat lesz – de a változás lehetősége már benne van a levegőben.
És hogy ki milyen minisztériumokat kap.
The post Kiderült, hogy áll össze a cseh koalíció first appeared on 24.hu.
Már a verseny első percétől azt mondták, győzni jöttek az Ázsia Expresszbe, és péntek este kiderült: a Bódi tesók nem a levegőbe beszéltek. Hunor és Megyer a nehéz pillanatok, a durva konfliktusok és szóváltások után végül a legjobbnak bizonyultak, és az arany jokerekkel együtt összesen 22 millió forinttal távoztak a TV2 kaland-reality-jéből. A Bódi ikrek a Blikknek elárulták: a mindennapokban egymással is rivalizálnak, néhány versenytársukkal pedig még hónapokkal a műsor felvétele után is rossz a kapcsolatuk.
Volt egyszer egy csokoládé, amelyet a gyerekek mindig is imádtak, de 2024-ben a befektetők is szeretni kezdtek. A kakaó ára ugyanis abban az évben közel hatszorozott. A gazdák fellázadtak az éhbér ellen, a politikusok pedig újfajta „édes diplomáciát” találtak fel. De mielőtt bárki elhitte volna, hogy a kakaó a XXI. század olaja, a piac emlékeztetett, hogy a csoki is csak addig forró, amíg el nem olvad.
10/10-es hírek.
The post A nap legfontosabb hírei – 2025.10.10. first appeared on 24.hu.
Szőlő utcai Javítóintézet botrány, „Zsolti bácsi”-jelenség, kormányzati kommunikáció, „államellenes bűncselekmény” narratíva, megtorlás vs. jogkövetkezmény – mindez a Visszaszámlálás 2. részében a KlikkTV-n. Elemezzük Kocsis Máté szóhasználatát, Semjén Zsolt parlamenti válaszának politikai kockázatait, Gulyás Gergely érvelését, valamint azt, hogy van-e bármilyen jogi alap az „államellenes” keretezésre. Szó esik a belső mérésekről, a kríziskommunikáció hibáiról, az áldozatok iránti empátia hiányáról és arról, mikor működik a „nem reagálás” stratégia.
A beszélgetésben végigvesszük, miért lehet kontraproduktív a túlzó retorika, hogyan válhat a „megtorlás” szó fenyegető üzenetté, és milyen jogalkotási lépések jöhetnek (rágalmazás, szigorítások, „jogiasítás”). Arra is választ keresünk, ki és miben bukhat bele: a kormány képes-e felülírni az eredeti ügy súlyát, vagy a narratíva visszafelé sül el?
Szőlő utcai javítóintézet botrány, „Zsolti bácsi”-ügy, gyermekvédelem, politikai felelősség, központi nyomozó főügyészség – a Visszaszámlálás adásában kőkeményen végigvesszük, hol tart a nyomozás, miért került az ügy a KNYF-hez, és mit jelent ez a kormány számára. Szó van Juhász Péter Pál ügyéről, a jogi hatáskör- és illetékességi kérdésekről, valamint arról, hogy a kegyelmi ügy óta miért ez a Fidesz Achilles-sarka. Tények, összefüggések, politikai következmények – minden egy helyen.
A Visszaszámlálásban Bárándy Gergely ügyvéddel, RAnschburg Zoltán politikai elemzővel és Milbacher Dániel politológussal elemezzük a hét legforróbb témáját: a Szőlő utcai javítóintézet körüli botrányt és az ebből kinövő „Zsolti bácsi”-ügyet. Mit jelent, hogy az eljárás a központi nyomozó főügyészséghez került? Mikor és kik ügyeiben nyomozhat a KNYF, és ez utal-e magas beosztású érintettségre? Szétválasztjuk a büntetőjogi és a politikai felelősség szintjeit, megmutatjuk, hol áll a rendőrségi/ügyészségi munka, és hogy a jogiasítás miként tereli el a közvélemény fókuszát. Szó esik a társadalmi düh okairól (infláció, romló életszínvonal), a kegyelmi ügy hosszú árnyékáról, valamint arról, miért nem tudott a kormány másfél év alatt hiteles gyermekvédelmi választ adni. Konkrét példákkal magyarázzuk a hatásköri-illetékességi szabályokat, a nyomozásirányítás jelentőségét, és hogy ez hogyan befolyásolhat narratívákat és választói részvételt.