Véget ért egy korszak Fonyódon is. Kedden elbontották a város ikonikus emlékművét, a Szaplonczay-sétányon álló Millenniumi Apostoli Kettőskeresztet. 2001 óta állt a Balaton-parton.
Havas Henriknek az elmúlt években bőven kijutott az egészségi megpróbáltatásokból. A népszerű televíziós személyiség korábban már szembenézett a vastagbélrákkal, átesett egy szívbillentyűcserén, nemrégiben pedig prosztatarákkal diagnosztizálták. Bár a kór újabb komoly kihívást jelentett, Havas mostanra túl van a legnehezebb időszakon: huszonnyolc sugárkezelést követően gyógyultnak mondható. A teljes felépüléshez azonban még kétéves hormonterápia vár rá.
Bizonyos esetekben fekete pontok jelenhetnek meg az új iPhone Air és 17 Pro Max használatakor, derül ki egy korai tesztből. Az Apple már dolgozik a megoldáson.
Orbán Viktor, Magyar Péter, Kövér László és a kötcsei piknik – hogyan alakul a politikai ősz? A KlikkTV Egyenleg című műsorában Baka F. Zoltán újságíró, a Della podcast szerkesztője és Somogyi Zoltán szociológus elemzik, hogy a Fidesz és a Tisza Párt hogyan készül a 2026-os választásokra.
Szó esik a Tranzit fesztiválról, Orbán horvátországi „győzelmi tervéről”, Magyar Péter ellen-stratégiájáról és arról, miért veszélyes egyetlen rossz mondat a politikában.
A beszélgetésben kitérnek arra is, hogy a Tisza Párt lendülete hogyan törhet meg, miért volt hiba Tar Zoltán adópolitikai nyilatkozata, és hogyan használja ki a Fidesz propagandagépezete az ellenfél hibáit. Mit jelent a „győzelmi terv” valójában, és miért lehet kulcskérdés az adórendszer a következő kampányban? Milyen kockázatokat rejt Orbán magánrepülős nyaralása, és miért hat inkább urizálásként, mint népvezéri gesztusként?
Ha érdekel, hogyan áll egymással szemben a Fidesz profi kampánya és a Tisza Párt kísérletező politikája, és hogy mindez mit ígér a következő választási időszakra, akkor ne hagyd ki ezt a beszélgetést!
Az ukrán száloptikás drónok komoly kihívást okoznak az orosz haderőnek, a frontvonalon és a határ menti megyékben is – ecsetelte Jurij Knutov orosz haditechnikai szakértő az MK.ru-nak.
„Konstruktív együttműködéssel és nem az irányítószám megváltoztatásával lehet megoldani Belső-Erzsébetváros problémáját, a kerület egységének megbontása 2025-ben anakronizmus” – reagált Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere Frölich Róbert főrabbi és Szabó György MAZSÖK elnök kezdeményezésére, miszerint indítsanak népszavazást annak érdekében, hogy Belső-Erzsébetváros, a zsidónegyed és egyben Budapest bulinegyede leváljon a VII. kerületről.
Orbánék az adócsökkentés kormányának állítják be magukat, miközben soha ennyi újfajta adót még nem vezettek be, mint az Orbán-kormány: több mint 50 félét – jelentette ki Holoda Attila energetikai szakértő a KlikkTV Egyenleg című műsorában.
Holoda Attila példaként említette a tranzakciós adót, a chipsadót és azt, hogy a fogyasztási adóterhek minden vásárlásnál megjelennek: „Már egy csomag gyufánál is adótartalmat fizetünk ki.” Kiemelte, hogy a kabinet a jövedelemadóztatásról a fogyasztási adókra helyezte át a hangsúlyt, amit könnyű másokra – bankokra, kereskedőkre, benzinkutasokra – hárítani.
Szentpéteri Nagy Richard felidézte Orbán Viktor régi ígéretét, miszerint az adóbevallás majd egy söralátéten elfér. Szerinte ez már akkor is hazugság volt, hiszen nemhogy egyszerűsödött volna a rendszer, hanem bonyolultabb lett, és kedvezményeivel inkább a magas jövedelműeknek kedvez.
Szentpéteri Nagy Richárd szerint az, hogy egy ellenzéki párt elgondolkodik azon, milyen adórendszert szeretne a jövőben, az a világ legtermészetesebb dolga. Hozzátette: az egykulcsos rendszer társadalmi megítélése negatív, sokan inkább többkulcsos modellt tartanak igazságosnak. Ugyanakkor figyelmeztetett: „A túl sok kulcs ugyancsak nem helyes, számos ország példája mutatja, hogy teljesítmény-visszafogással jár.” Szerinte az adórendszer ideológiai kérdés is, jól mutatja a jobb–bal törésvonalakat.
De a hajnalok frissítőek lesznek.
The post Visszatér a nyár: 32 fok lehet hétvégén first appeared on 24.hu.
Lattmann Tamás szerint az Európai Unióban egyre kevésbé tekintik az Orbán-kormányt és Magyarországot szövetségesnek. A nemzetközi jogász minderről a KlikkTV Egyenleg című műsorában beszélt. Szerinte ezt a kormány és képviselőik is érzik, ezért megszűnt az a belső fék – ha volt egyáltalán – amelyik visszafogta a kommunikációjukat.
Lattmann Tamás úgy látja, a kormány a magyar szélsőjobboldalra tipikusan jellemző „ezoterikus nemzettudatú jellegű zöldségek irányába viszi el a közbeszédet”. Példaként hozta fel a szkíták elismerését.
Szekeres Imre emlékeztetett: ez a háború nem 2022-ben, hanem 2007-ben kezdődött a müncheni biztonsági konferencián, ahol Putyin beszédet mondott. A nyugati elit akkor nem lépett fel kellő erővel, sőt a 2008-as grúziai konfliktus, majd a minszki egyezmény során is Oroszországnak engedett. „Nem arról volt szó, hogy Európa bármit tett volna, hogy megelőzze ezt a terjeszkedési politikát, hanem pontosan az a baj, hogy semmit nem tett.”
Szekeres Imre e folyamat részeként említette a 2021-ben átadott orosz memorandumokat, amelyek célja nem Ukrajna, hanem Európa lefegyverzése volt. Az orosz birodalmi logika világos: „Ez az orosz évszázados birodalmi politikának a diplomáciai kifejeződése.” Szekeres szerint a magyar kormány súlyos hibát követ el, amikor ezt figyelmen kívül hagyja: „Az a kormány, amelyik nincs tisztában azzal, hogy itt mi történik, és a politikáját nem ennek alapján alakítja, az egyszerűen bűncselekményt követ el.”
Lattmann Tamás a belpolitikai logikára hívta fel a figyelmet: „Nekem néha az érzésem, hogy sokkal inkább csak az érdekli őket, hogy kommunikációban mit lehet kihozni a helyzetből, hogy Brüsszel rossz, Brüsszel rossz…” Szerinte a rövidtávú üzenetek mögött nincs stratégiai gondolkodás, csak társadalmi nosztalgiára építő manipuláció. Példaként említette azokat a torzított narratívákat, amelyek szerint Magyarországot „nem is a Szovjetunió szállta meg, hanem a második ukrán front”.
Szeptemberben két újabb boltot nyit Magyarországon.