A pénteki Checklist második felében (16:00-tól) Gelencsér Andrást, a Magyar Tudományos Akadémia tagját, a Levegőkémiai Kutatócsoport vezetőjét kérdezzük arról, milyen hosszú távú társadalmi hatásai lehetnek a szélsőséges időjárásnak Magyarországon, és mennyire kell átalakítani a gondolkodásunkat, a mindennapjainkat ezek hatására.
Műsorunk első felében egyébként Paks teljes leállása volt a téma – amire soha nem volt még példa: az idei hőség, az aszály és a Duna vízhiánya azonban ezt is elintézte. Kérdés, mikor indulhat újra a magyar áramellátás − és így a magyar gazdaság − legnagyobb, kulcsfontosságú erőműve. És persze sokakban felmerül az is, mi értelme van így Paks II-nek, amit szintén a Duna hűt. Pontosabban hűtene. Az alapokat beszéltük át Major Andrással, a Portfolio energetikai elemzőjével.
Az energia- és vízkrízisről beszélt a főpolgármester.
Magyar Péter miniszterelnök az államfői feladatokat ideiglenesen ellátó Forsthoffer Ágnes meghívására a Sándor-palotában egyeztetett a parlamenti frakciók vezetőivel az energiakrízis kezeléséről. A kormányfő megerősítette, hogy az ország energia- és vízellátása kisebb döccenőkkel ugyan, de biztosított, a tartalék erőművek (Litér, Mátrai Erőmű) bármikor indíthatók. A paksi atomerőmű a Duna kritikusan alacsony vízszintje miatt rendezett leállítás előtt áll, újraindítása a vízszint tartós emelkedésétől függ. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a lakossági fogyasztás korlátozása a rangsor legvégén szerepel, az ipari fogyasztókat helyezte előre a kormány, és köszönetet mondott a vállalatok és a lakosság önkéntes fogyasztáscsökkentéséért.
A Duna kritikusan alacsony vízállása miatt várhatóan teljesen leállhat a paksi atomerőmű, ami akár egy hónapig is eltarthat – erről Magyar Péter miniszterelnök tájékoztatta a nyilvánosságot vasárnap este. A kormány önkéntes fogyasztáskorlátozásra kérte a lakosságot és a nagy ipari fogyasztókat az energiaigény csökkentése érdekében. A délelőtt folyamán Magyar Péter miniszterelnök és a parlamenti frakciók vezetői a Sándor-palotában egyeztettek, mely után a kormányfő elmondta, hogy a legkritikusabb 5 nap most következik, és bár a lakossági fogyasztást nem fogja korlátozni a kormány, a vállalati fogyasztókat elérhetik a vészhelyzeti intézkedések.
Ehhez előbb még lengyel riválisát ki kell ejtenie.
Az új-zélandi spenót igazi túlélő a forró, száraz nyári hónapokban is. Ismerd meg, hogyan szedd rendszeresen a húsos leveleket és hogyan készítsd elő a konyhában, hogy hónapokon át élvezhesd vitamindús termését még a legszárazabb időszakokban is!
A legközelebbi esőt csütörtökre várják Ausztriában, ami, ha valóban meg is érkezik, sokat emelhet a folyó vízszintjén.
Közel 400 milliárd dolláros gyógyszeripari óriás jöhet létre, ha a versenyhatóságok is rábólintanak az AstraZeneca és a Bristol Myers Squibb fúziójára.
Százéves vasúti problémát old meg a zalaszentiváni deltavágány.
Negyven fok és egy erőmű, amelyről a magyar villamosenergia-rendszer évtizedek óta azt gondolta, hogy sosem áll le. A Paksi Atomerőmű – az áramrendszer legstabilabb pontja – már csak órákra lehet attól, hogy a rendkívül alacsony dunai vízállás miatt teljesen lekapcsolják. Ilyen még nem volt. Közben a magyar áramhálózatot életben tartó MAVIR ma estére 7282 megawattos rendszercsúcsot jelez, ami alig 200 megawattal, nagyjából 3 százalékkal marad el a június 29-én felállított 7488 megawattos nyári rekordtól. Csakhogy júniusban Paks még több mint négyszer annyi áramot termelt. A rendszer stabilitása most a hazai tartalékokon és az importon áll, valamint jórészt azon múlik, mennyit hajlandó visszafogni a fogyasztásából az ország a következő napokban. Szombat este óta pedig egy új kormányrendelet is hatályban van, amely azt keretezi, mi történik, ha a klímák visszafogása kevés lesz.