Budapest belvárosában sétálva feltűnő, hogy gyakran egymás mellett a legdrágább éttermek és a bedeszkázott portálok váltják egymást. Sokan nem tudják, hogy ennek hátterében gyakran tulajdonosi különbségek állnak: míg az egyik üzlet piaci, a másik önkormányzati tulajdonban van. A felszín alatt ugyanez a kontraszt: a WestEnd bevásárlóközpont aluljárószintje tele van üzletekkel, míg a Nyugati téri aluljáróban a legtöbb helyiség üresen áll – ez pontosan rámutat az önkormányzati és a piaci ingatlangazdálkodás torz kettősségére. A legutóbbi számítások szerint csak Budapesten tízezres nagyságrendű nem lakáscélú önkormányzati helyiség található (földszinti üzletek, irodák, pincék). Ez óriási városfejlesztési és helyi gazdaságfejlesztési potenciált jelent, amelyet a gyakran bürokratikus és passzív vagyongazdálkodási gyakorlat miatt az önkormányzatok jelentős része nem használ ki. Hétrészes cikksorozatunkban bemutatjuk a hazai helyiséggazdálkodás helyzetét, az önkormányzati ingatlanvagyon jelentőségét, feltárjuk a jó és rossz gyakorlatokat, majd konkrét javaslatokat fogalmazunk meg a rendszer reformjára.
A kormány abban bízik, hogy potom néhány milliárd árán a választáson megnyerheti Budapestet, így a saját híveinek azt mutatja, „megmentik” a várost, amikor a baloldali vezetés kudarcot vall. Ezzel magyarázta a Hírklikknek Tóth Szilárd János politológus, hogy a heti kormányülésen kiderült, a kormány kész még év vége előtt átutalni bizonyos, eddig visszatartott összegeket, a költségvetésben amúgy is szereplő támogatások előrehozott kifizetésével. Letettek tehát zsaroló „mentőajánlatukról”, és eldöntötték, hogy az év végéig kifizetnek a budapestieknek 12+8,8 milliárdot, amiből 8,8 milliárd az új trolik ára, amit a főváros előlegezett meg, 12 milliárd pedig a törvényben rögzített hozzájárulás a közösségi közlekedés költségeihez. Ezt hetek óta tartó nyilvános üzengetés előzte meg. Volt ebben a miniszterelnökhöz címzett levél, Semjén Zsolt által jegyzett „csődsegély-törvénytervezet”, a szakszervezetek sztrájk-fenyegetése. Szinte ezzel egyidőben, az ügyészség vádat emelt Karácsony Gergely ellen a gyülekezési jog megszegése miatt.
Ha megépül Magyarország új autópályája, Budapest érintése nélkül lehet majd utazni Nyugat- és Kelet-Magyarország között. Magyarországot választották a románok – húsz éve nem láttak olyat, mint most. Ezek voltak a Világgazdaság legolvasottabb magyar gazdasági cikkei áprilisban.
Térdig járunk az ilyenkor szokásosan csillogó műhóban, de ez a levél még nem vet számot 2025-el. Másfél hónapja ért véget Budapest legújabb nemzetközi filmfesztiválja, a BIFF, én pedig a zsűrizés miatt láthattam rajta egy rakat filmet. Most, hogy közelít a szeretet ünnepének nevezett eseménysorozat, az ország pedig tovább zakatol az embertelenség irányába, összeválogattam a szekciómból a magyar forgalmazónál már landolt filmeket.
Hamarosan a Budapest–Belgrád vonalon teljesít szolgálatot a MÁV-flotta csúcsa, a Hungária EC szerelvényei járnak majd Szerbiába.
„Miért öntöttél rám vizet?” – kérdezte az áldozat, aztán elkezdte érezni, hogy nem víz folyik a bőrén.
The post „Lenézett, és látta, hogy a nadrágja elkezdett leégni a testéről” – savval öntötték le a parkban sétáló nőt Georgiában first appeared on 24.hu.
Negyedik háborúellenes gyűlését tartja szombaton a Digitális Polgári Körök (DPK), melynek helyszíne ezúttal Mohács. A város sportcsarnokában Orbán Viktor miniszterelnök mellett Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a rendezvény másik fő szónoka.
Heteken belül működőképességét veszti a Szent Imre kórház sürgősségi osztálya, egy kiszivárgott levélben ugyanis az osztályvezető szerint januártól nem állítható ki az ügyelet.
Az ország teljhatalmú ura pénteken Phenjanban katonai vezetők, pártvezetők és a katonák családjai előtt tartott beszédében méltatta a hadsereg 528. utászezredében szolgáló tisztek és katonák „hősiességét” a 120 napos külföldi bevetés alatt.
Steven Witkoff amerikai különmegbízott a hét végén európai vezetőkkel tárgyal.